11. Estimation of proxies for Stressed VaR

Tekintettel arra, hogy a VaR-t helyettesítő értékek használatát szükségessé tevő adatkorlátok a stresszhelyzeti VaR esetében még fontosabbá válnak, illetve, hogy a VaR-hoz használt helyettesítő értékekre feltehetően a stresszhelyzeti VaR esetében is szükség lesz, sőt, továbbiakra is szükség lehet, miközben a múltbeli adatokból hiányzó új kockázati tényezők miatt természetszerűleg helyettesítő érték használatára van szükség a VaR kiszámításához, de csak „ideiglenes” alapon (pl. egy év után már elegendő valódi információ állna rendelkezésre egy 12 havi idősor kialakításához), ugyanaz a helyettesítő érték (a múltbeli idősorok konstansabb jellegéből fakadóan) „permanensebb” tényező lehet a stresszhelyzeti kockáztatott érték esetében.

Ha egy kockázati tényező kimaradt a stresszidőszakból, mert az adott időszak során nem volt megfigyelhető (például egy újonnan jegyzett részvény esetén), az intézmény egy másik, olyan kockázati tényezőt is használhat (ez esetben egy hasonló kockázatú és üzleti profilú részvényt ugyanabból a szektorból), amelyre vonatkozóan van rendelkezésre álló információ, és amely nyilvánvalóan erős korrelációban áll az intézmény által kezelni kívánt tényezővel. Ha ilyen helyettesítő értékek használatára kerül sor, az intézménynek mérlegelnie kell, hogy helyénvaló-e az a feltételezés, hogy a kockázati tényező és helyettesítő értéke között 100 százalékos korreláció áll fenn.

Az intézmények a hiányzó tényezőt egy hasonló volatilitású (ám nem szükségszerűen korreláló) tényezővel is megfeleltethetik. Ebben az esetben az intézménynek bizonyítania kell, hogy a fenti megközelítés alkalmazása konzervatív és helytálló.

Ha egy intézmény valamilyen kockázati tényező hozzáadásával továbbfejleszt egy VaR modellt, azt a stresszhelyzeti kockáztatottérték-számításaiba is be kell építenie. Bizonyos esetekben ez azt is jelentheti, hogy meg kell vizsgálni a múltbeli adatsor kockázati tényezőit, és be kell vezetnie egy megfelelő helyettesítő értéket. Ez például akkor fordul elő, amikor a 2010/76/EU irányelvvel módosított 2006/49/EK irányelv V. melléklete 12. pontja első bekezdése szerinti értékelés céljából új kockázati tényezőt építenek be a kockáztatott érték modellbe.

Az említett helyettesítő értékek alkalmazása – ideértve az egyszerűsítéseket és az esetleges kihagyásokat is – csak akkor elfogadható, ha ezt kellőképpen dokumentálják, és azok korlátozásait az intézmény tőkehelyzetének felmérésében szem előtt tartják és kezelik.