4.8 A stresszteszt programok alkalmazása

Az ICAAP és ILAAP részeként az intézményeknek biztosítan iuk kell, hogy rendelkezzenek elegendő tőke és likvid forrásokkal azon kockázatok lefedésére, amelyeknek az intézmények kitettek vagy kitettek lehetnek, és biztosítaniuk kell a tőke és likvid források megfelelő allokációját az intézmény szervezetei között a gazdasági ciklus alatt. Ezt az értékelést tartalmazniuk kell a tőkeszükségletre vonatkozó és likviditási terveknek, amelyeket az intézmények az illetékes hatóságokhoz nyújtanak be az ICAAP és ILAAP-információik részeként, valamint a csoportszintű kockáza tbecslési és likviditási profilok részeként.

Ezenkívül az intézmények a stressztesztelés segítségével értékelik tőkeszükségletre vonatkozó terveik stresszhelyzetekben való megbízhatóságát annak biztosítására, hogy eleget tegyenek a rájuk vonatozó tőkekövetelményeknek. A tőkeszükségletre vonatkozó terv stresszhelyzetben való megbízhatóságának minden értékelése figyelembe kell, hogy vegye a szcenárió súlyosságát és bekövetkezési valószínűségét. Az intézmények tesztelik továbbá likviditási terveik megbízhatóságát annak biztosítására, hogy képesek legyenek eleget tenni kötelezettségeiknek, ha stresszhelyzetbe kerülnek. Az intézmények értékelik a tőke és likvid források átutalhatóságának szintjét stresszhelyzetekben, és figyelembe vesznek minden lehetséges akadá lyt, beleértve a jogi, szervezeti és működési akadályokat. Az intézmények adott esetben felismerik, hogy a tőkekövetelmények egyes elemei, valamint a likviditási pufferek felhasználhatók stresszhelyzetekben (pl. a 2013/36/EU irányelv VII. címének 4. fejeze tében meghatározott kombinált pufferkövetelmények elemei).

Az intézmény stresszteszt programjához kapcsolódó, ezen iránymutatásban meghatározott általános követelmények mellett az ICAAP/ILAAP célú stresszteszteknek a következő követelményeket kell teljesíteniük:

• a) az intézményeknek le kell fedniük valamennyi jelentős kockázati kategóriát (és alkategóriát), amelyeknek az intézmények a mérlegben szereplő és a mérlegen kívüli eszközeik és kötelezettségeik tekintetében kitettek valamennyi lényeges portfólióval vagy ágazattal/földrajzi hellyel kapcsolatban, beleértve a vonatkozó strukturált szervezeteket is;
• b) figyelembe kell venni egy sor szcenáriót, beleértve legalább egy súlyos, de valószerű kedvezőtlen gazdasági helyzetre vonatkozó szcenáriót, mint például súlyos gazdasági visszaesés és/vagy a piac egészét érintő és idioszinkratikus likviditási sokk;
• c) az ICAAP és ILAAP célú stressztesztelést átfogó, az egész intézményre kiterjedő stressztesztelés révén kell elvégezni, és annak tükröznie kell minden olyan szervezetet, amelyek esetében kötelező az ICAAP vagy az ILAAP;
• d) az ICAAP és ILAAP célú stresszteszteknek az intézmény ICAAP-jával, illetve ILAAP-jával azonos előretekintő időszakot kell lefednie, és legalább olyan rendszerességgel kell aktualizálni azokat, mint az ICAAP-t és ILAAP-t; az ICAAP-ra vonatkozó stresszteszteknek legalább kétéves időszakot le kell fedniük.

Az ICAAP-re és ILAAP- re vonatkozó stresszteszteknek összeegyeztehetőnek kell lenniük az intézmény kockázatvállalási hajlandóságával és általános stratégiá jával (beleértve az üzleti stratégiát is). Az intézményeknek világos kapcsolatot kell igazolniuk kockázatvállalási hajlandóságuk, üzleti stratégiájuk és az ICAAP-re és ILAAP-re vonatkozó stressztesztjeik között. Az intézmények értékelik különösen a tőkeszü kségletre vonatkozó és likviditási terveiket, és minden belső tőkeszükségletre vonatkozó tervet, beleértve a tőkepuffereket, kinyilvánított kockázatvállalási hajlandóságukkal és stratégiájukkal összhangban, valamint általános belső tőkeszükségleteiket, és a likviditási pufferek felhasználását követően ismét felépítik likviditási pozíciójukat, hogy eleget tegyenek kötelezettségeiknek stresszidőszak alatt.

Az ICAAP-ra vonatkozó stressztesztekben az intézmények felmérik, hogy stresszhelyzetben képesek-e az alk almazandó szabályozói és felügyeleti tőkekövetelmények (pl. teljes SREP tőkekövetelmény - TSCR) felett maradni.

ICAAP célú fizetőképességi stressztesztek végzésekor az intézmények figyelembe veszik a szcenáriókna k az intézmény tőkeáttételi rátájára, valamint a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmények céljára tartott leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre (MREL) gyakorolt hatását.

A 2013/36/EU 100. cikke szerint elvégzett felügyeleti stressztesztek vagy egy inté zmény számára felügyeleti kihívások eredményeképp előírt szcenáriók és feltevések, illetve az intézmény saját stressztesztjeinek értékelései nem helyette síthetik az intézmény kötelezettségét, hogy ICAAP-ja és ILAAP-ja részeként stresszteszteket végezzen.

4.8.2 Kockázatkezelési intézkedések

Az intézmények azonosítják a stressztesztek kimenetének kezelésére irányuló hiteles kockázatkezelési intézkedéseket, amelyek célja, hogy a stresszelt szcenárión keresztül biztosítsák az intézmények folyamatos fizetőképességét .

Az intézmények kockázatkezelési intézkedések széles körét összevetik (beleértve a feltételhez kötött likviditási tervekben szereplőket) egy sor valószerű stresszhelyzettel, kiemelt figyelmet fordítva legalább egy súlyos, de valószerű szcenárióra.

A stres szhelyzetre adott lehetséges válaszok értékeléséhez az intézmények azonosítják a legrelevánsabb hiteles intézkedéseket, és azt, hogy ezeket mikor kell megtenni. Az intézményeknek figyelembe kell venniük, hogy néhány kockázatkezelési intézkedésre azonnal sz ükség van, míg mások a konkrét eseményektől függnek, mely esetben előre kell azonosítani az intézkedést kiváltó, világosan meghatározott eseményeket. A kockázatkezelési intézkedéseknek összhangban kell lenniük a kinyilvánított stratégiákkal és politikákkal , például a kinyilvánított osztalékpolitikák⁷ összefüggésében. Az intézményeknek konzervatív álláspontot kell képviselniük azzal kapcsolatban, hogy tudnak- e kockázatmérséklő intézkedéseket hozni, elismerve a stresszelt szcenáriók egyéb piacokra gyakorolt lehetséges hatását.

⁷ Lásd például a tőkekövetelmény - irányelv 141. cikkét (maximálisan kifizethető összeg).

Az intézmények ismertetik a stressz minőségi és mennyiségi hatásait a kockázatmérséklő intézkedések előtt és után. A kockázatkezelési intézkedések előtti hatás tartalmazza a stratégiával, növekedéssel és kapcsolódó bevételekkel kapcsolatos feltevéseket, de ne térjen ki azon kockázatkezelési intézkedésekre, amelyek stresszesemény esetén nem állnak rendelkezésre, mint például az üzletág felszámolása vagy tőkeemelés.

Az elfogadható kockázatkezelési intézkedések függnek az illetékes hatóságok útmutatásától és megítélésétől, és a következőket fogalhatják magukban:

• a) a belső kockázatvállalási hajlandóság és kockázati korlátok felülvizsgálata;
• b) a kockázatmérséklő technikák használatának felülvizsgálata;
• c) a politikák, például a likviditáshoz és finan szírozáshoz, vagy tőkemegfeleléshez kapcsolódó politikák felülvizsgálata;
• d) a részvényeseknek történő osztalékfizetés csökkentése;
• e) az általános stratégia és üzleti terv, valamint kockázatvállalási hajlandóság módosítása; és
• f) tőkeemelés vagy a források mozgósí tása.

A szcenárió szerint differenciált, és a szcenárió súlyosságához igazított várható kockázatkezelési intézkedéseket dokumentálni kell. Az intézmények figyelembe veszik a hatékonyság szélsőségesen súlyos stresszhelyzetek következményeként történő csökke nését. Az illetékes hatóságoknak az ICAAP-re és ILAAP-re vonatkozóan benyújtandó információkban az intézmények ismertetik a stressztesztek eredménye alapján már megtett kockázatkezelési intézkedéseket.