9.3 A releváns intézmény felügyeleti feladatot ellátó vezető testületének független tagjai

Valamennyi releváns intézmény esetében helyes gyakorlatnak minősül, ha a felügyeleti feladatot ellátó vezető testület a 80. pont szerinti független tagokból, valamint nem független tagokból áll.

A független tagok elégséges számának meghatározása során az arányosság elvét kell szem előtt tartani. A vezető testületben a munkavállalók képviseletét ellátó tagokat nem szabad figyelembe venni annak meghatározása során, hogy a felügyeleti feladatot ellátó vezető testületben elegendő - e a független tagok száma. A nemzeti jogban rögzített további követelmények sérelme nélkül az alábbi szabályokat kell alkalmazni:

• a. az alábbi releváns intézményeknek olyan felügyeleti feladatot ellátó vezető testülettel kell rendelkezniük, amelyben elégséges számú független tag tevékenykedik:
• i. jelentős CRD - intézmények;
• ii. tőzsdén jegyzett releváns intézmények;
• b. azon releváns intézmények esetében, amelyek nem jelentősek, és amelyeket nem jegyeznek tőzsdén, legalább egy független tagnak kell lennie a felügyeleti feladatot ellátó vezető testületben. Előfordulhat azonban, hogy az illetékes hatóságok nem írják elő, hogy a következő intézményeknek független igazgatóval kell rendelkezniük:
• i. olyan releváns intézmények, amelyek egy másik releváns intézmény kizárólagos tulajdonában vannak, különösen akkor, ha a leányvállalat ugyanabban a tagállamban található, mint a releváns anyaintézmény;
• ii. a 2019/2034/EU irányelv 32. cikke (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott kritériumoknak vagy a 2019/2034/EU irányelv 32. cikkének (5) és (6) bekezdésével összhangban valamely érintett tagállam által megállapított kritériumoknak megfelelő befektetési vállalkozások.
• c. A vezető testület általános felelősségi körében a független tagoknak központi szerepet kell játszaniuk a releváns intézményen belüli fékek és ellensúlyok eredményességének javításában, mégpedig a vezetőségi döntéshozatal feletti felügyelet javítása és a következők biztosítása révén:
• d. a vezető testület vitái és döntéshozatala során megfelelően vegye figyelembe az összes érdekelt fél, köztük a kisebbségi részvényesek érdekeit. A független tagok segíthetnek enyhíteni vagy ellensúlyozni a vezető testület egyes olyan egyéni tagjainak túlzott dominanciáját, akik a részvényesek egy adott csoportját vagy kategóriáját képviselik;
• e. a döntéshozatalt ne befolyásolja dominánsan egyetlen személy vagy a tagok szűk csoportja; és
• f. megfelelően kezeljék az intézmény, annak üzleti egységei, a konszolidációs körbe tartozó más szervezetek és a külső érdekelt felek, köztük az ügyfelek közötti összeférhetetlenségeket.

A 91. pont sérelme nélkül az alábbi helyzetekben vélelmezhető, hogy a releváns intézmény felügyeleti feladatot ellátó vezető testületének tagja nem tekinthető „függetlennek”:

• a. a tag megbízatást lát vagy látott el valamely, a prudenciális konszolidációs körbe tartozó intézmény irányítási feladatot ellátó vezető testületének tagjaként, kivéve azt az esetet, ha ilyen tisztséget a megelőző öt évben nem töltött be;
• b. a tag a releváns intézmény többségi részvényese, amelyet a 2013/34/EU irányelv 22. cikkének (1) bekezdésében említett esetek alapján kell eldönteni, illetve valamelyik többségi részvényes érdekeit képviseli, ideértve azt az esetet is, ahol a tulajdonos valamelyik tagállam vagy egyéb köztestület;
• c. a tagnak jelentős pénzügyi vagy üzleti kapcsolata áll fenn a releváns intézménnyel;
• d. a tag a releváns intézmény többségi részvényesének munkavállalója, vagy hozzá egyéb viszony fűzi;
• e. a tagot a konszolidációs körbe tartozó szervezet foglalkoztatja, kivéve, amikor az alábbi két feltétel párhuzamosan teljesül:
• i. a tag nem tartozik az intézmény hierarchiájában ahhoz a legfelső szinthez, amelyet közvetlenül a vezető testület számoltat el;
• ii. a tagot a felügyeleti funkció ellátására a munkavállalói képviselet rendszerében választották, és számára a nemzeti jog a visszaélésszerű elbocsátás és a tisztességtelen elbánás egyéb formái ellen védelmet biztosít;
• f. a tagot korábban a releváns intézmény vagy a prudenciális konszolidáció körébe tartozó egyéb szervezet olyan beosztásban foglalkoztatta, amelyben közvetlenül a vezető testületnek volt köteles beszámolni, és nem telt el három év e foglalkoztatás megszűnése és a vezető testületben ellátott funkció között;
• g. a tag a megelőző három éven belül a releváns intézmény egyik jelentős szakmai tanácsadójának vezetője, a releváns intézmény külső könyvvizsgálója vagy jelentős tanácsadója volt, illetve a prudenciális konszolidáció körébe tartozó egyéb szervezethez ekként kapcsolódott, illetve egyébként a nyújtott szolgáltatáshoz munkavállalóként jelentős kapcsolat köti;
• h. a tag a releváns intézmény vagy a prudenciális konszolidáció körébe tartozó egyéb szervezet jelentős szállítója vagy jelentős ügyfele, vagy a megelőző éven belül az volt, illetve valamely jelentős szállítóval, ügyféllel vagy jelentős üzleti kapcsolatot fenntartó kereskedelmi szervezettel egyéb jelentős üzleti kapcsolatot tart fenn, vagy ilyen jogalany felső vezetője, vagy egyéb módon közvetlen vagy közvetett kapcsolat fűzi ilyen jogalanyhoz;
• i. a tag a feladatának ellátásáért vagy a c) pont szerinti foglalkoztatásának fejében kapott javadalmazáson felül a releváns intézménytől, illetve a prudenciális konszolidáció körébe tartozó egyéb szervezettől jelentős összegű díjat vagy egyéb juttatást kap;
• j. a tag a szervezeten belül 12 egymást követő évben vagy ennél hosszabb ideig a vezető testület tagja volt;
• k. a tag a releváns intézménynél vagy a prudenciális konszolidáció körébe tartozó egyéb szervezetnél a felügyeleti feladatot ellátó vezető testület valamelyik tagjának közvetlen hozzátartozója vagy az a) – h) pontban említett helyzetben lévő személy.

Pusztán az a tény, hogy tag a 89. pontban említett egy vagy több helyzetnek megfelel, nem jelenti automatikusan azt, hogy a tag nem minősül függetlennek. Abban az esetben, ha a tag a 89. pontban említett egy vagy több helyzet ismérveit kimeríti, a releváns intézmény az illetékes hatóság számára igazolhatja, hogy a tagot ennek ellenére „függetlennek” kell tekinteni. Ennek érdekében a releváns intézménynek meg kell tudnia indokolni az illetékes hatóság számára, hogy milyen okok miatt képes a tag a helyzettől függetlenül tárgyilagos és kiegyensúlyozott véleményt alkotni és független döntéseket hozni.

A 90. pont alkalmazásában a releváns intézménynek figyelembe kell vennie, hogy nem feltétlenül vezet olyan helyzethez az, ha a tag egy releváns intézmény részvényese, magánszámlát vezet, hitelt vesz fel vagy egyéb szolgáltatásokat vesz igénybe, amely miatt azt kellene feltételezni róla, hogy tagként nem független, ha nem lépi át a megfelelő de minimis küszöböt. Ezeket a kapcsolatokat az összeférhetetlenségnek a belső irányításról szóló EBA-iránymutatások alapján történő kezelése során kell figyelembe venni.