5.5 A tőkemegfelelés belső értékelési eljárása és a likviditási megfelelés belső értékelési eljárása

Az intézményeknek be kell építeniük a lényeges ESG - kockázatokat és azok pénzügyi kockázati kategóriákra gyakorolt hatásait a tőkemegfelelés belső értékelési eljárásába annak érdekében, hogy folyamatosan értékeljék és fenntartsák a belső tőke azon összegét, típusait és eloszlását, amelyet megfelelőnek tartanak az ESG - kockázatok jellegének és szintjének fedezéséhez, a rövid, közép - és hosszú távú kockázatok figyelembevételével.

Amikor az intézmények hosszabb időhorizontokat vesznek figyelembe az ESG -kockázatok fedezéséhez, ezeket az időhorizontokat kell használni információforrásként annak biztosítása érdekében, hogy a tőkemegfelelés belső értékelési eljárásának (ICAAP) szokásos időhorizontjain belül kellő mértékben megértsék az ESG - kockázatok tőketervezésre gyakorolt lehetséges hatásait. Az ESG - kockázatok fedezésére szolgáló megfelelő belső tőke meghatározásához figyelembe vett időhorizontoknak összhangban kell lenniük az intézmé nyek általános ICAAP - eljárása keretében alkalmazott időhorizontokkal. A tőkemegfelelés belső értékelési eljárásának kellően előretekintőnek kell lennie, és amennyiben valamely intézmény úgy ítéli meg, hogy a kockázatokat nem tőkével kell fedezni, hanem más eszközökkel vagy intézkedésekkel kell csökkenteni, arra magyarázatot kell adni.

Az intézményeknek a – többek között a 4.2. szakaszban említett – kockázatértékelési módszereikből szerzett tapasztalatokat fel kell használniuk az ESG -kockázatokra érzékenyebbnek ítélt kitettségek vagy portfóliók belső tőkeszükségletének azonosításához és méréséhez, figyelembe véve a környezeti kockázatok számszerűsítésére szolgáló módszereknek a társadalmi és irányítási kockázatokhoz képest eltérő elérhetőségi és érettségi szintjét.

Ami a környezeti kockázatokat illeti, az intézményeknek a tőkemegfelelés belső értékelési eljárásának részeként előretekintő jelleggel meg kell vizsgálniuk egy meghatározott környezeti kockázati elemeket tartalmazó kedvezőtlen forgatókönyv melletti tőkemegfelelésüket. Ezen túlmenően az intézményeknek – a stresszt esztelésről szóló EBH - iránymutatások¹⁵ 90. bekezdésével összhangban – meg kell határozniuk az intézmény üzleti tervének az éghajlati vagy környezeti kockázatok stresszteszteléséből és/vagy a fordított stressztesztelésből fakadó módosításait vagy az ugyanezen stressztesztekből eredő egyéb intézkedéseket.

¹⁵ Az EBH iránymutatásai az intézmények stressztesztelésére vonatkozóan (EBA/GL/2018/04).

Az intézményeknek a lényeges környezeti kockázatokat, valamint e kockázatoknak a likviditásra gyakorolt hatásait be kell építeniük a likviditási megfelelés belső értékelési eljárásába (ILAAP), az ILAAP alkalmazási körén belül megfelelő időhorizontokon.

Az intézményeknek az ICAAP - és az ILAAP - keretrendszerükbe bele kell foglalniuk a lényeges ESG- kockázatok és a lényeges környezeti kockázatok tekintetében meghatározott kockázatvállalási hajlandóság, küszöbértékek és határértékek, valamint azok fizetőképességre és likviditásra gyakorolt hatásának leírását, továbbá az e küszöbértékek és határértékek naprakészen tartása érdekében alkalmazott eljárást. Az intézményeknek elegendő háttér - információt kell szolgáltatniuk az ESG - , illetve környezeti kockázatok tőke - és likviditási vonzataira vonatkozó elemzésük megértéséhez, többek között az alkalmazott módszertanok és az alapul szolgáló feltételezések egyértelműségének biztosításával.

Az ESG- kockázatoknak a tőkemegfelelés belső értékelési eljárásába, illetve a környezeti kockázatoknak a likviditási megfelelés belső értékelési eljárásába történő beépítésekor az intézmények által alkalmazott eljárások összetettségének és a módszerek kifinomultsági fokának figyelembe kell vennie az intézmények méretét és az összetettségét, valamint lényegességi értékelésének eredményeit.