8.2. Az inherens likviditási kockázat értékelése

372. Az illetékes hatóságoknak a megfelelő időtávokra vonatkozóan (beleértve a napon belüli időszakokat is) értékelniük kell az intézmény rövid és középtávú likviditási kockázatát, biztosítva, hogy az intézmény normál körülmények között és stresszhelyzetben is megfelelő szintű likviditási pufferekkel rendelkezzen. Az értékelés a következő elemeket foglalja magában:

a. a rövid és középtávú likviditási szükségletek értékelése;
b. a napon belüli likviditási kockázat értékelése;
c. a likviditási tartalék és a kiegyensúlyozó kapacitásértékelése;
d. a felügyeleti likviditási stressztesztelés.

373. A likviditási igények, a pufferek és a kiegyensúlyozó kapacitás normál körülmények közötti értékelésekor az illetékes hatóságoknak az elemzést a felügyeleti adatszolgáltatásról szóló végrehajtás-technikai standardban meghatározott kiegészítő monitorozási mérőszámokkal kapcsolatos adatszolgáltatási sablonok adataival kell alátámasztaniuk. A stresszhelyzetben fennálló likviditási igények felmérésekor az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük azokat az intézkedéseket is, amelyeket az intézmények hírnevük/franchise-uk megőrzése érdekében hozhatnak. Ennek során figyelembe kell venni a nem lakossági és a lakossági partnerekre gyakorolt reputációs hatásokat, beleértve azokat is, amelyek esetleg a közösségi médián vagy más csatornákon keresztül alakulhatnak ki. Az illetékes hatóságok a napon belüli likviditási kockázat tekintetében kevésbé részletes értékelést és stressztesztelést is végezhetnek, amennyiben ezt e kockázatforrások lényegességének alacsonyabb foka indokolja, különösen a 3. és a 4. kategóriába tartozó intézmények esetében, az ILAAP eredményeit figyelembe véve.

A rövid és középtávú likviditási szükségletek értékelése

374. Az illetékes hatóságoknak értékelniük kell az intézmény rövid és középtávú likviditási szükségleteit, mind normál, mind stresszkörülmények között. Figyelembe kell venniük a súlyos, de elképzelhető stresszhelyzetek által az intézmény stresszhelyzeti likviditási igényeire 30 napon belül, például 30 nap és 3 hónap között, valamint például 3–12 hónapon túl gyakorolt hatást az idioszinkratikus, az egész piacra kiterjedő és a kombinált sokk fedezése céljából. Az illetékes hatóságoknak elemezniük kell a likviditási igények méretét, helyét és pénznemét, valamint a sokkok által az egyes lényeges pénznemekre külön-külön gyakorolt hatásokat a devizaátválthatósági kockázat figyelembevétele érdekében, továbbá a devizapiacokhoz való hozzáférés esetleges zavarainak kockázatát is (beleértve az olyan idioszinkratikus eseteket is, mint például a devizában denominált, megfelelő bankszámlához való hozzáférés elvesztése).

375. Az illetékes hatóságoknak a rövid távú likviditási kockázat értékelését az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott likviditásfedezeti ráta (LCR) elemzésével alá kell támasztaniuk, beleértve azt, hogy az intézmény helyesen méri és jelenti-e az LCR-t; valamint az LCR megfelelően meghatározza-e az intézmény likviditási igényeinek fedezettségét. Az illetékes hatóságoknak azt is értékelniük kell, hogy az intézmények rendszeresen tesztelik-e a likviditásfedezeti rátára vonatkozó napi adatszolgáltatási képességüket annak biztosítása érdekében, hogy szükség esetén az intézmények az 575/2013/EU rendelet 414. cikkével összhangban képesek legyenek megbízható adatokat szolgáltatni.

376. A sokkok által az intézmény likviditási szükségleteire gyakorolt hatás értékelése során az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük az intézmény likviditási kockázatának minden lényeges forrását, különös tekintettel a következőkre:

a. annak a lehetősége, hogy valamely alkalmazandó uniós szabályozási követelmény nem határozná meg megfelelően az intézmény likviditási szükségleteit a követelmény tekintetében használt típusú stresszforgatókönyv esetén, többek között amennyiben a lejáratok 30 napnál rövidebbek;
b. a vállalati partnerekkel kapcsolatban a mérlegben szereplő tételek és a finanszírozási koncentrációk tekintetében felmerülő kockázatok. Az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük az olyan partnerek által nyújtott finanszírozás volatilitását, amelyek mindegyike a leglényegesebb kiszolgált szektorokhoz tartozik, akárcsak a potenciális dominóhatás kockázatát. E tekintetben különös figyelmet kell fordítani az új üzletágak és forgalmazási csatornák révén, valamint a fokozott kockázatot jelentő tevékenységeket folytató ügyfelektől (kriptoeszköz-kibocsátók és -szolgáltatók) gyűjtött finanszírozásra;
c. a függő pénzáramlásokból/mérlegen kívüli tételekből (például hitelkeretekből, letéti felhívásokból) és tevékenységekből (például a konszolidációba be nem vont különleges célú gazdasági egységek szerződéses kötelezettségeken felüli likviditási támogatásából) eredő kockázatok;
d. a beáramlások és kiáramlások, bruttó és nettó alapon egyaránt: amennyiben nagyon magasak a beáramlások és kiáramlások, az illetékes hatóságoknak különös figyelmet kell fordítaniuk arra a kockázatra, amelynek az intézmény akkor van kitéve, ha a beáramlások nem érkeznek meg a várt időben, akkor is, ha a nettó kiáramlási kockázat korlátozott;
e. a lakossági partnerekkel kapcsolatban felmerülő kockázatok, a finanszírozási koncentrációkat is beleértve. Az illetékes hatóságoknak e célból az (EU) 2015/61/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 24. és 25. cikkében meghatározott, a lakossági betétek különböző kockázati csoportokba sorolására szolgáló módszert kell felhasználniuk;
f. annak a kockázata, hogy a közép- és hosszú távú finanszírozási profilban fennálló túlzott kockázatok kedvezőtlenül befolyásolhatják a partnereknek a rövid távú likviditási pozíció szempontjából releváns viselkedését;
g. a vagyonkezelői betétekkel kapcsolatban felmerülő kockázatok⁴⁵ .

377. Az illetékes hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az intézmény rövid távú likviditási igényeinek értékelése során figyelembe vegyék a digitalizáció hatását (ideértve például az azonnali fizetéseket), valamint azt, hogy a közösségi médiában terjedő információk stresszhelyzet esetén felgyorsíthatják a betétkivonásokat.

A napon belüli likviditási kockázat értékelése

378. Az illetékes hatóságoknak értékelniük kell az intézmény napon belüli likviditási kockázatnak való kitettségét egy kiválasztott időtávra vonatkozóan. Ennek az értékelésnek tartalmaznia kell legalább a normál körülmények között, valamint a pénzügyi vagy működési stresszhelyzetben (pl. informatikai hiba, a pénzeszközök átutalását érintő jogi korlátozások, a levelező banki szolgáltatásokhoz és/vagy az intézmény számára jelentős devizák, áruk vagy eszközök elszámolási szolgáltatásaihoz való hozzáférés felfüggesztése/megszűnése) rendelkezésre álló vagy elérhető napon belüli likviditás értékelését. Ennek során különösen azt kell figyelembe venni, hogy stresszhelyzetben az intézmény megnövekedett napon belüli biztosítékigénye hogyan korlátozhatja az arra való képességét, hogy szükség esetén a likviditási puffer felhasználásával fedezze a stresszhelyzeti kiáramlásokat.

379. Azon joghatóságok esetében, ahol a napon belüli kockázatra vonatkozó adatszolgáltatás még nem áll rendelkezésre, az illetékes hatóságok hagyatkozhatnak az intézmény napon belüli likviditási kockázatra vonatkozó saját elemzésére.

A likviditási tartalék és a kiegyensúlyozó kapacitás értékelése

380. Az illetékes hatóságoknak értékelniük kell az intézmény likviditási tartalékának és kiegyensúlyozó kapacitásának megfelelőségét a különböző stresszforgatókönyvek keretében figyelembe vett eszközök jellemzői tekintetében, egy hónapon belül, valamint különböző – potenciálisan legfeljebb egyéves – időtávokon, beleértve az egynapos időszakot is. Az értékelés során figyelembe kell venni a likvid eszközök besorolását és minőségét (az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározottak szerint), a jó minőségű likvid eszközökre vonatkozó általános és működési követelményeknek való megfelelésüket, valamint azt, hogy a likviditási tartalék és a kiegyensúlyozó kapacitás összhangban áll-e az intézmény kockázatvállalási hajlandóságával.

381. Az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük azokat a tényezőket, amelyek stresszhelyzetben csökkenthetik a pénzintézet azon képességét, hogy likvid eszközeit időben pénzzé tegye; ilyen tényezők például az egyes ügyfelekkel vagy eszközfajtákkal kapcsolatos magas koncentrációk, a tartalékban lévő terhelt vagy kölcsönzött eszközök, valamint az a helyzet, amikor a likvid eszközök denominációja eltér a pénzintézet likviditási igényeinek megfelelő devizától. Az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük a kiegyensúlyozó kapacitásba beszámítható, folyósítási kötelezettséggel járó likviditási keretek valószínűsíthető értékét is.

382. Az illetékes hatóságoknak (adott esetben) felül kell vizsgálniuk az intézmény arra vonatkozó feltételezéseinek megfelelőségét, hogy stresszidőszakban képes-e hozzáférni a repopiacokhoz és a központi banki finanszírozáshoz, beleértve a biztosítékként szolgáló eszközök alkalmasságát és rendelkezésre állását is. Figyelembe kell venniük, hogy az intézmény rendszeres jelleggel teszteli-e a piachoz való hozzáférését értékesítések vagy repoügyletek segítségével. Ugyanígy felül kell vizsgálniuk az intézmények arra vonatkozó feltételezéseit is, hogy stresszhelyzetben mennyi idő szükséges a likviditás eléréséhez.

Felügyeleti likviditási stresszteszt

383. Az illetékes hatóságoknak saját likviditási stresszteszteket kell elvégezniük a rövid és középtávú likviditási kockázatok független értékelése céljából. A stresszforgatókönyveket a 30 napos likviditásfedezeti rátára vonatkozó stresszfeltételezésekhez kell kötni, de az illetékes hatóságok kiterjeszthetik az értékelés körét a 30 napon belüli, valamint a 30 napon túli kockázatok megvizsgálásával, valamint a likviditásfedezeti rátára vonatkozó feltételezések annak érdekében történő módosításával, hogy a mutató által nem kellő mértékben lefedett kockázatokat is figyelembe vegyék. Ennek magában kell foglalnia egy olyan felügyeleti stressztesztet, amely kombinálja az intézményspecifikus és az egész piacra kiterjedő stresszt.

⁴⁵ A bevált gyakorlatok a következő EBH-jelentésben érhetők el: A likviditásfedezeti ráta EU-ban való végrehajtásának nyomon követése – második jelentés (EBA/REP/2021/07).

1. Áttekintés

Megnevezés	Szabályozás
372. Competent authorities should assess the institution’s short- and medium-term liquidity risk …	Competent authorities should assess the institution’s short- and medium-term liquidity risk over an appropriate set of time horizons, including intraday periods, to ensure that the institution maintains adequate levels of liquidity buffers, under both normal and stressed conditions. This assessment includes the following elements: a. evaluation of liquidity needs in the short and medium term; b. evaluation of intraday liquidity risk; c. evaluation of liquidity buffer and counterbalancing capacity; d. supervisory liquidity stress testing.
373. For the assessment of liquidity needs, buffers and counterbalancing capacity under normal …	For the assessment of liquidity needs, buffers and counterbalancing capacity under normal conditions, competent authorities should support the analysis with evidence from the reporting templates for additional monitoring metrics as specified in the ITS on supervisory reporting. When assessing liquidity needs in stressed conditions, competent authorities should also consider actions the institutions may take to preserve its reputation/franchise. This should consider reputational effects on large wholesale and retail counterparties including those potentially triggered via social or other channels. Competent authorities may perform less granular intraday liquidity risk evaluation and liquidity stress testing, where this is justified by lower materiality of these sources of risk, especially for Category 3 and Category 4 institutions, and taking into account the results of the ILAAP. Evaluation of liquidity needs in the short and medium term
374. Competent authorities should assess the institution’s liquidity needs in the short and medium …	Competent authorities should assess the institution’s liquidity needs in the short and medium term under both normal and stressed conditions. They should take into account the effect on the institution’s stressed liquidity needs before 30 days, between for example 30 days and 3 months, and after for example three to twelve months of severe but plausible stresses covering idiosyncratic, market-wide and combined shocks. Competent authorities should also analyse the size, location and currency of the liquidity needs and the separate impacts of shocks in its different material currencies to reflect currency convertibility risk and the risk of possible disruptions in the access to foreign exchange markets (including idiosyncrasies such as, for example, the loss of access to a correspondent banking account denominated in a foreign currency).
375. Competent authorities should support the assessment of short-term liquidity risk by analysing …	Competent authorities should support the assessment of short-term liquidity risk by analysing the LCR, as specified in Commission Delegated Regulation (EU) 2015/61, including whether the LCR is correctly measured and reported and adequately identifies the institution’s coverage of liquidity needs. Competent authorities should also assess whether institutions are periodically testing their ability to report the LCR on a daily basis in order to make sure that institutions will be able to deliver reliable data in accordance with Article 414 of Regulation (EU) 575/2013 when needed.
376. In evaluating the impact of shocks on the institution’s liquidity needs, competent authorities …	In evaluating the impact of shocks on the institution’s liquidity needs, competent authorities should take into account all material sources of liquidity risk for the institution, in particular: a. the possibility that any applicable EU regulatory requirement would not adequately identify the institution’s liquidity needs in the event of the type of stress scenario used for the requirement, including where maturities are shorter than 30 days; b. risks arising in respect of wholesale counterparties regarding on-balance-sheet items and funding concentrations. Competent authorities should have regard to the volatility of funding provided by counterparties that all belong to the most material sectors serviced and potential contagion risks. In this respect, particular attention should be paid to funding gathered through new business lines and distribution channels, as well as from clients running activities bearing an increased level of risk (crypto-asset issuers and services providers); c. risks arising in respect of contingent cash flows/off-balance-sheet items (for example, credit lines, margin calls) and activities (for example, liquidity support for unconsolidated special-purpose vehicles beyond contractual obligations; d. inflows and outflows on a gross basis, as well as a net basis; where there are very large inflows and outflows, competent authorities should pay specific attention to the risk to the institution when inflows are not received when expected, even when the net outflow risk is limited; e. risks arising in respect of retail counterparties including funding concentrations. For this purpose, competent authorities should make use of the methodology on the classification of retail deposits into different risk buckets, pursuant to Articles 24 and 25 of Commission Delegated Regulation (EU) 2015/61; f. the risk that excessive risks in the medium- to long-term funding profile will adversely affect the behaviour of counterparties relevant to the short-term liquidity position; g. risk arising in the context of fiduciary deposits⁵⁴ . ⁵⁴ The best practices are available in the EBA report: Monitoring of liquidity coverage ratio implementation in the EU – Second report (EBA/REP/2021/07).
377. Competent authorities should ensure that their assessment of the institution’s short-term …	Competent authorities should ensure that their assessment of the institution’s short-term liquidity needs considers the impact of digitalisation (including for example instant payments) and potential for the spread of information on social media to increase the speed of withdrawals in a stressed scenario. Evaluation of intraday liquidity risk
378. Competent authorities should assess the institution’s exposure to intraday liquidity risk for …	Competent authorities should assess the institution’s exposure to intraday liquidity risk for a selected time horizon. This assessment should include, as a minimum, an evaluation of intraday liquidity available or accessible under normal conditions as well as under financial or operational stress (e.g. IT failures, legal constraints on the transfer of funds, suspension/termination of access to correspondent banking services and/or clearing services for currencies, commodities or instruments significant for the institution). This should particularly consider how in times of stress, an institution´s increased intraday collateral needs may limit its ability to use a liquidity buffer to cover stressed outflows when needed.
379. For those jurisdictions where reporting on intraday risk is not yet available, competent …	For those jurisdictions where reporting on intraday risk is not yet available, competent authorities may rely on the institution’s own analysis of intraday liquidity risk. Evaluation of liquidity buffer and counterbalancing capacity
380. Competent authorities should assess the adequacy of the institution’s liquidity buffer and …	Competent authorities should assess the adequacy of the institution’s liquidity buffer and counterbalancing capacity regarding the characteristics of the assets considered under different stress scenarios within a month as well as over different time horizons, potentially up to one year, including overnight. The assessment should include consideration of the classification and quality of liquid assets (as specified in the Commission Delegated Regulation (EU) 2015/61), their compliance with general and operational requirements for high-quality liquid assets, and whether the liquidity buffer and counterbalancing capacity are in line with the institution’s risk appetite.
381. Competent authorities should consider factors that might reduce the institution’s ability to …	Competent authorities should consider factors that might reduce the institution’s ability to monetise its liquid assets in a timely manner during a stress period including such as high concentrations with individual counterparties or type of assets, assets in the buffer that are encumbered or borrowed, and the denomination of liquid assets in a different currency to the institution’s liquidity needs. Competent authorities should also consider the likely value of committed liquidity facilities that may be included in the counterbalancing capacity.
382. Competent authorities should review (where applicable) the appropriateness of the …	Competent authorities should review (where applicable) the appropriateness of the institution’s assumptions concerning its ability to access repo markets and central bank funding in a stressed period, including regarding the suitability and availability of assets to serve as collateral. They should take into account whether the institution tests its market access by selling or repo-ing on a periodic basis. Equally they should review the institutions’ assumptions regarding time to liquidity under stress. Supervisory liquidity stress testing
383. Competent authorities should run their own liquidity stress tests to independently assess …	Competent authorities should run their own liquidity stress tests to independently assess short- and medium-term liquidity risks. Stress scenarios should be anchored to the 30-day LCR stress assumptions, but competent authorities may extend the scope of their assessment by exploring risks within 30 days as well as beyond 30 days, and altering LCR assumptions to reflect risks not adequately covered in the LCR. This should include a supervisory stress test combining institution-specific and market-wide stress.

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

Követelmények
Forrás	Követelmény

3. Kapcsolódó szabványok

Szabványok
Forrás	Követelmény

EBA -
EN: Guidelines and other publications of the European Banking Authority (EBA), https://www.eba.europa.eu/. © European Banking Authority. Reproduction is authorised provided the source is acknowledged (EBA legal notice). Divided into sections and converted into the GRCA format, the wording unchanged. Only the versions published by the EBA are authoritative.

DE: Leitlinien und weitere Veröffentlichungen der Europäischen Bankenaufsichtsbehörde (EBA), https://www.eba.europa.eu/. © European Banking Authority. Wiedergabe mit Quellenangabe gestattet (Rechtlicher Hinweis der EBA). In Abschnitte aufgeteilt und in das GRCA-Format umgewandelt, der Wortlaut unverändert. Maßgeblich sind allein die von der EBA veröffentlichten Fassungen.