17. Migration matrices

A minősítés migrációs folyamatának modellezéséhez használt átmenetmátrixoknak külső (azaz hitelminősítő intézetek) vagy belső források segítségével meghatározott, múltbeli migrációs adatokon kell alapulniuk. A külső forrásoktól származó mátrixokat kell előnyben részesíteni olyan esetekben, ha a belső adatok hiányosak. Az intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy a múltbeli adatok mennyisége elegendő legyen megbízható, pontos és statisztikai szempontból következetes becslések kialakításához. Az intézményeknek az átmenetmátrixok megbízhatóságát különösen a magasabb minősítési kategóriák esetén validálniuk kell, mivel itt néhány súlyos leminősítés vagy nemteljesítés jelentősen befolyásolhatja a migrációt. A tőkekövetelményekről szóló irányelvekben az IRB-módszerrel egyenértékű megbízhatósági sztenderdre vonatkozóan megállapított követelménnyel összhangban egy legalább öt éves múltbeli megfigyelési időszak szükséges.

Külön-külön átmenetmátrixok alkalmazhatók adott kibocsátói csoportokra és földrajzi területekre. Az alkalmazott átmenetmátrixok köréről i. az intézmény portfoliójának összetételétől, ii. a releváns átmenetmátrixok elérhetőségétől és iii. a termékek, kibocsátók és/vagy földrajzi területek esetlegesen eltérő migrációs jellemzőitől függően kell döntést hozni. Ennek a döntésnek figyelembe kell vennie i. a (belső vagy külső) forrás kiválasztását, valamint az intézmények portfoliója és az átmenetmátrix mögöttes eszközei közötti átfedést és/vagy esetleges eltérést, ii. bármely súlyozási rendszer indokolását (egyenlő súlyok alkalmazása esetén is), és

• iii. a múltbeli megfigyelési ablak terjedelmét. Az intézményeknek egy (vagy a vonatkozó adatok rendelkezésre állása esetén több) olyan átmenetmátrixot kell kialakítaniuk, amely kifejezetten az állami ügyfelekre jellemző.

A nemteljesítés tőkefelszívó állapotként történő modellezése esetén az átmenetmátrixokat módosítani kell annak biztosítása érdekében, hogy ez a tőkefelszívó állapot ne legyen ellentmondásban a nemteljesítési valószínűség belső becsléseivel. Egyszerűbben, olyan átmenetmátrixok, amelyekhez egy „NM” („Nem minősített”) vagy egy másik oszlop kerül hozzáadásra, a visszavont minősítésekhez vagy nem minősített kitettségekhez tőkefelszívó állapot megjelenítésére. Minden ilyen kiigazítást dokumentálni kell, a kiigazítás hatását pedig bele kell foglalni a dokumentációba.

Az átmenetmátrixok általában egyéves időhorizontra vonatkoznak. Amennyiben rövidebb időtávlatra vonatkozó mátrixok szükségesek, mint például egy évnél rövidebb likviditási horizont alkalmazása esetén, a kapcsolódó átmenetmátrixok nem mindig számíthatók ki közvetlenül, és közelítő eljárások szükségesek. Az e folyamat során alkalmazott közelítő számításokat és az egyedi feltételezések indokolását is dokumentálni kell (pl. generátormátrixok alkalmazása esetén). Ezeket a feltételezéseket azért is kell alátámasztani, hogy ellenőrizhető legyen az időbeli relevánságuk. A validálási folyamat részeként egy generátoron alapuló mátrix számítható ki az eredeti mátrix időhorizontjával megegyező időtávra, a generátormátrix kidolgozási folyamatából adódó eltérés vizsgálata érdekében.