6.2 Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet hatásai

Az intézmények az alábbi módszerek valamelyikének használatával ismerhetik el az e lőre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet hitelkockázat - mérséklő hatásait:

• (a) a PD - vagy LGD - becslések korrigálása az 575/2013/EU rendelet 160. cikke (5) bekezdésének, 161. cikke (3) bekezdésének és 164. cikke (2) bekezdésének megfelelően, az intézmények által az 575/2013/EU rendelet 183. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint meghatározott kritériumok alapján, különösen a következő módszerek egyikének használatával:
• (i) a garantőrrel szembeni, hasonló közvetlen kitettségekre alkalmazott módszertől függetlenül, a kategóriák, halmazok (poolok) vagy LGD -becslések módosítása, beleértve a nemteljesítő LGD -t és az EL BE -t, figyelembe véve az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet az ezen iránymutatásokban részletesen meghatározott kocká zatiparaméter-becslés során (azaz a modell módszer);
• (ii) amikor a garantőrrel szembeni, hasonló közvetlen kitettségeket az IRB - módszer értelmében saját LGD-becslésekkel és hitel- egyenértékesítési tényezőkkel kezelik vagy kezelnék, az alapul szolgáló kitettség PD -és LGD-kockázati paramétereinek helyettesítése a garantőrrel szembeni, hasonló közvetlen kitettség megfelelő PD -jével és LGD-jével, az ezen iránymutatásokban foglalt részletes utasítások szerint (azaz a kockázati paraméterek helyettesítésének módszere);
• (iii) a garantőrrel szembeni, hasonló közvetlen kitettségekre alkalmazott módszertől függetlenül, a kategóriák, halmazok vagy LGD -becslések – köztük a nemteljesítő LGD és EL BE – módosítása a kockázati paraméterek használata során, a kategóriába sorolási folyamat felülbírálásával az 575/2013/EU rendelet 172. cikkének (3) bekezdése, valamint a PD és az LGD becsléséről szóló EBH- iránymutatás 8.2. szakasza szerint (azaz a felülbírálat);
• (b) ha az intézmény a sztenderd módszert alkalmazza a garantőrrel szembeni, hasonló közvetlen kitettségekre, és nem ismeri el az UFCP hitelkockázat - mérséklő hatásait a PD - és LGD- becslésekben az a) pontban foglaltak szerint, a sztenderd módszer szerinti kockázati súly használata az 575/2013/EU rendelet 183. cikkének (4) bekezdésével össz hangban (azaz a kockázatisúly - helyettesítési módszer);
• (c) a kockázattal súlyozott kitettségérték számítása az 575/2013/EU rendelet 153. cikkének (3) bekezdése, 154. cikkének (2) bekezdése, 161. cikkének (4) bekezdése és 164. cikkének (3) bekezdése szerint (azaz a kettős nemteljesítés kezelése).

Az intézményeknek egyértelmű szabályokkal kell rendelkezniük az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet kockázati paraméterekre gyakorolt hatásainak értékelésére. A szabályoknak összhangban kell állniuk az intézmény belső kockázatkezelési gyakorlatával, és tükrözniük kell az 575/2013/EU rendelet 183. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt, valamint az ezen iránymutatásokban meghatározott követelményeket. Az intézményeknek egyértelműen meg kell határozniuk ezekben a szabályokban, hogy a 31 . pontban ismertetett konkrét módszerek közül az egyes minősítési rendszerekhez melyiket használják, és mindvégig következetesen ezeket a szabályokat kell alkalmazniuk.

Az az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet, amely nem felel meg az 575/2013/EU rendelet 183. cikkének (1) és (3) bekezdésében és ezen iránymutatások 5.2. szakaszában a garantőrökre és a garanciákra meghatározott elismerhetőségi követelményeknek, nem ismerhető el a 31. pontban meghatározott valamelyik módszer használatával. Az LGD- becslés szempontjából a nem elismerhető előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet felhasználásából befolyó pénzáramot úgy kell kezelni, mintha az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet felhasználása nélkül folyt volna be. E kezeléstől függetlenül az intézményeknek be kell gyűjteniük az információt a nem elismerhető előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezethez kapcsolódó pénzáramok forrásáról, és ennek megfelelően be kell sorolni uk ezeket az összegeket. Az intézménynek rendszeresen monitoroznia kell ezeknek a pénzáramoknak a szintjét, illetve az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázatifedezet - típusok igénybevételének mértékét. Szükség esetén az intézmény hajtson végre megfelelő korrekciókat, nehogy a PD - és LGD-becslésekben torzulások jöjjenek létre.

Ha az intézmény a 31(a )(i) . pontban meghatározott modell módszert alkalmazza , mérlegelnie kell és adot t esetben konzervatív módon figyelembe kell vennie az LGD -becslésekben a következő elemeket:

• (a) az alapul szolgáló kötelezettség és az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet közti pénznembeli eltérést;
• (b) a garantőrnek az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezeti megállapodás alapján fennálló szerződéses kötelezettség teljesítésére irányuló képessége és a kötelezett fizetőképessége közti korreláció mértékét ;
• (c) a garantőr nemteljesítő státusát és ebből fakadó csökkent teljesítési képességét az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet szerinti szerződéses kötelezettség teljesítésére.

Amennyiben az intézmény a 31(a) (i) . pontban meghatározott modell módszert alkalmazza, az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet kockázati tényezőként vehető figyelembe a minősítési rendszerben. Ez különösen a következőkből állhat:

• (a) kizárólag az LGD - becslések korrigálása az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetnek a realizált LGD -kre gyakorolt, megfigyelt hitelkockázat-mérséklő hatásaival kapcsolatos korábbi tapasztalatok szerint, az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet felhasználásához kapcsolódóan realizált jóváírásokat és jelentősebb költségeket is beleértve;
• (b) mi nd a PD -, mind az LGD- becslések korrigálása, ha az intézmény empirikus bizonyítékot tud nyújtani arra vonatkozóan, hogy az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet megléte hatással van a kötelezett PD - jére, továbbá igazolja, hogy a PD - és LGD- becslések egyidejű korrigálása nem eredményezi az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet hatásainak kétszeres beszámítását, vagy a várható veszteség alábecslését.

A PD - becslések egyedüli korrigálása minden körülmények között nem megfelelőnek tekintendő.

Az intézmény csak akkor alkalmazhatja a 31(a) (ii). pontban meghatározott kockázatiparaméter - helyettesítési módszert, ha a következő feltételek teljesülnek:

• (a) az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. fejezetében az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet ek re meghatározott kritériumok szerint elismerhető;
• (b) az intézmény indokolt várakozása szerint az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet felhasználásának közvetlen költségei elhanyagolhatóak az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet által fedezett összeghez képest;
• (c) a garantőr teljesítő státus zban van.

Amennyiben az intézmény a 31(a) (ii). pontban, illetve a 31(b). pontban foglalt kockázatiparaméter- helyettesítési módszert vagy kockázatisúly - helyettesítési módszert alkalmazza , köteles:

• (a) gyűjteni és tárolni a kötelezett jellemzőivel és teljesítésével kapcsolatos információkat, és ezeket az információkat felhasználni a kötelezett PD - jének becslése során a PD és az LGD becsléséről szóló EBH - iránymutatás szerint;
• (b) belső kockázatkezelési célokból külön figyelembe venni a garantőrökkel szembeni közvetlen kitettségeket és a szóban forgó szervezetek által nyújtott előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel biztosított kitettségeket;
• (c) meghatározni az LGD - modellek alkalmazásának külön hatókörét, és külön kiszámolni azon típusú garantált kitettségek vagy kitettségrészek kockázati súlyát, amelyek PD és LGD kockázati paramétereit helyettesítették, vagy amelyekhez hozzárendelték a garantőr kockázati súlyát. A kockázatiparaméter - helyettesítési módszer vagy a kockázatisúly - helyettesítési módszer alkalmazási körébe tartozó garantált kitettségek vagy kitettségrészek esetében az intézmény nem köteles a garantőrrel szembeni, hasonló közvetlen kitettségek LGD - jén felüli LGD -k becslésére, ha a kockázatiparaméter- helyettesítési módszert fogadja el.

A 37. pont alkalmazásában, ha egy adott előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet nem teljesen fedezi az eredeti kitettséget, az intézménynek az adott előre nem rendelkezésre bocsátott hit elkockázati fedezettel nem fedezett kitettségrészhez hozzá kell tudnia rendelni az eredeti kitettségre alkalmazandó PD - és LGD- becsléseket anélkül, hogy elismerné az adott előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet hatását. Ezenfelül, az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel nem fedezett kitettségrészre vonatkozó realizált LGD kiszámításánál az intézménynek a következők szerint kell besorolnia a pénzáramlásokat és a költségeket:

• (a) A garantőrtől kapott pénzáramlásokat a kitettség garantált részéhez kell hozzárendelni, minden egyéb forrásból származó pénzáramlást pedig az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel nem fedezett kitettségrészhez kell hozzárendelni. Azon kitettségek esetében, amelyekre előre rend elkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet is fedezetet nyújt, az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezethez tartozó pénzáramlásokat azon kitettségrészhez kell hozzárendelni, amelyre ez az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet nyújt fedezetet – a 46 . pontban foglaltaknak megfelelően.
• (b) A közvetett költségeket a kitettség különböző részeihez kell hozzárendelni a PD és az LGD bec sléséről szóló EBH - iránymutatás 113. pontjában foglaltaknak megfelelően.
• (c) A közvetlen költségeket, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet felhasználásához, a kitettségek garantált részéhez kell hozzárendelni, minden egyéb közvetlen költséget pedig az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel nem fedezett kitettségrészhez kell hozzárendelni. Azon kitettségek esetében, amelyekre előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet is fedezetet nyújt, az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet realizálásához tartozó közvetlen költségeket a kitettség garantált részéhez kell hozzárendelni – a 46. pontban foglaltaknak megfelelően.

Amennyiben az intézmény a kockázatiparaméter- helyettesítési módszert alkalmazzaés a kötelezett nemteljesítővé válik, a következő rendelkezések alkalmazandók:

• (a) A kitettség garantált részének kockázati súlya a teljesítő garantőrrel szembeni hasonló közvetlen kitettség kockázati súlyával azonos.
• (b) A kitettség garantált részének várható vesztesége a teljesítő garantőrrel szembeni hasonló közvetlen kitettség várható veszteségével azonos.
• (c) Ha a garantőr teljesítő státusban marad, a kitettség garantált részét az IRB - hiány vagy
• - többlet számítása szempontjából nemteljesítőnek kell tekinteni az 575/2013/EU rendelet 159. cikkének, valamint a PD és az LGD becsléséről szóló EBH -iránymutatás 8.4. pontjának megfelelően.

Amennyiben az intézmény a kockázatiparaméter- helyettesítési módszert alkalmazza, az 575/2013/EU rendelet 185. cikkének c) pontjában előírt egyéb kvantitatív validálási eszközöknek tartalmazniuk kell a garantőrrel szembeni, hasonló közvetlen kitettségek várh ató vesztesége és a nemteljesítő kötelezettekkel szembeni, a nemteljesítés beállta előtt garantáltnak minősült alapul szolgáló kitettségek vagy kitettségrészek megfigyelt veszteségi rátájának összehasonlítását.

Ha az intézmény egyedi esetben korrigálja a kockázati paramétereket úgy, hogy a 31(a) .(iii) pont szerinti felülbírálatokkal veszi figyelembe az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet, az intézménynek tudnia kell igazolni, hogy az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet jellege és jellemzői nem teszik lehetővé a 31(a) .(i), 31(a) .(ii) vagy 31(b). pontban leírt módszerek használatát annak érdekében, hogy tükrözzék az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet hitelkockázat - mérséklő hatásait.

Ha az intézmény a 31(a). pontban ismertetett módszerek egyikét fogadja el, és az ennek alapján kapott becslések alacsonyabb kockázati súlyt mutatnak, mint amennyi egy olyan, egyébként azonos kitettségre vonatkozna, amelyre az intézmény nem rendelkezik előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel, a végső kockázati súly nem lehet alacsonyabb, mint a garantőrrel szembeni, hasonló közvetlen kitettség kockázati súlya az 575/2013/EU rendelet 161. cikke (3) bekezdésének és 164. cikke (2) bekezdésének megfelelően, azaz a minimális kockázati súly alkalmazandó.

A kockázatiparaméter- helyettesítési módszer alkalmazása és a minimális kockázati súly kiszá mítása esetén, ha az intézmény nem kapott engedélyt az illetékes hatóságtól saját LGD - becslések használatára a garantőrrel szembeni, hasonló közvetlen kitettségek esetében az 575/2013/EU rendelet 143. cikke (2) bekezdésével összhangban, az intézménynek a r endelet 161. cikkének (1) bekezdése szerint meghatározott LGD - értékeket kell használnia a garantőrrel szembeni, hasonló közvetlen kitettség LGD -jének levezetésére.

A kockázatiparaméter- helyettesítési módszer alkalmazása és a minimális kockázati súly kiszámítása esetén az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet értéke a következő:

• (a) Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet értékét az 575/2013/EU rendelet 233. cikkének és 239. cikke (3) bekezdésének megfelelően kell meg határozni. Minden lehetséges lejárati eltérést figyelembe kell venni az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet korrigált értékében a rendelet 239. cikke (3) bekezdésével összhangban, míg a garantőrrel szembeni, hasonló közvetlen kitettség ek lejáratának azonosnak kell lennie a kötelezettel szembeni kitettség lejáratával.
• (b) Ha az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet fedezetet nyújt a kötelezettől való behajtás és – adott esetben – minden egyéb hitelkockázat -mérséklés után fennmaradó kitettség értékére, az intézménynek a korábbi tapasztalatok alapján, konzervatív módon kell megbecsülnie a fedezet értékét.
• (c) Az 575/2013/EU rendelet 215. cikke (1) bekezdése a) pontjának második albekezdésében, illetve 215. cikke (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet értéke az a maximális összeg lehet, amelynek megfizetésére a fedezetnyújtó kötelezettséget vállalt arra az esetre, ha a hitelfelvevő késedelembe esik vagy nem fizet, vagy ha egyéb, meghatározott hitelkockázati esemény következik be.

Az intézménynek a következőképpen kell kiszámítania a minimális kockázati súlyt:

• (a) Ha a kitettségre több, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet is fedezetet nyújt, melyek mindegyike a kitettség különböző részeire vonatkozik, az intézménynek a minimális kockázati súlyt az egyes garantőrökkel szembeni, hasonló közvetlen kitettségek kockázati súlyai kitettséggel súlyozott átlagaként kell kiszámítania.
• (b) Ha a kitettségre több, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet is fedezetet nyújt, melyek közül kettő vagy több a kitettség ugyanazon részére vonatkozik, az intézmény által a kitettség e részére vonatkozóan számított minimális kockázati súly a garantőrrel szembeni hasonló közvetlen kitettségek kockázati súlyai közül a legalacsonyabbal lesz azonos. Az egyes kockázati súlyok kiszámítása során az egyes garantőrökkel szembeni, hasonló közvetett kitettség LGD - jénél figyelembe vehető a többi fennálló előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet hatása.
• (c) Ha a kitettség valamely részére előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet nem nyújt fedezetet, az intézménynek a kitettség e részéhez hozzá kell rendelnie a kötelezettel szembeni, előre ne m rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet nélküli kitettségre vonatkozó kockázati súlyt; ebben az esetben a minimális kockázati súlyt az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel nem fedezett kitettségrészre vonatkozó kockázati súly és a kitettség fennmaradó részére vonatkozó kockázati súly kitettséggel súlyozott átlagaként kell kiszámítani.
• (d) A kitettséggel súlyozott átlag os kockázati súly (a) és (c) alpont szerinti kiszámítása esetében az egyes kockázati súlyokat külön - külön kell kiszámítani, és súlyozni kell a kitettségért ék vonatkozó részarányával.

A 45 . pont vonatkozásában, továbbá több hitelkockázat-mérséklési módszer hatásainak a 31 . pont szerinti elismerése érdekében a következő feltételek mindegyikének teljesülnie kell:

• (a) Az intézménynek egyértelmű, a belső behajtási és besze dési eljárásáv al összhangban álló szabályokkal kell rendelkeznie az előre rendelkezésre bocsátott és előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet ek allokációjára, figyelembe vételi sorrendjére és elismerésére vonatkozóan.
• (b) Az intézmény nem ismer heti el ugyanazt a hitelkockázat - mérséklést kétszer; például az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetnek az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezett kitettségrész és az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkocká zati fedezettel nem fedezett kitettségrész közötti megosztása során az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet kétszeres figyelembe vétele nem megengedett.
• (c) Az intézményeknek a módszereket következetesen kell alkalmazniuk, azaz:
• (i) egy adott, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezett kitettségrész két részre bontása, majd az egyik részre a kockázatiparaméter- helyettesítési vagy a kockázatisúly - helyettesítési módszer alkalmazása, a másik részre pedig a modell módszer alkal mazása nem megengedett.
• (ii) Több olyan, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet esetében, amelyek – legalább részben – a kitettség ugyanazon részére nyújtanak fedezetet, az intézménynek megfelelő kritériumokat kell meghatároznia annak kiválasztására, hogy melyik előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet használják fel kockázatiparaméter - helyettesítés céljára. Ezeket a kritériumokat az intézmény által a PD - és LGD-becslések korrigálására meghatározott belső szabályokban ismertet ni kell a 38 . pontban foglaltaknak megfelelően. Az i. alpont sérelme nélkül, az intézmény két részre bonthatja az adott, előre nem rendelkezésre boc sátott hitelkockázati fedezettel fedezett kitettségrészt, és az egyik részre a kockázatiparaméter-helyettesítési módszert alkalmazhatja, az adott, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet fennmaradó részének hatásait pedig elismerheti a kockázatiparaméter- helyettesítési módszernek a többi fennálló, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetre való alkalmazásakor; nevezetesen az adott, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet fennmaradó részének kockázatmérséklő hatása figyelembe vehető a többi meglévő garantőrrel szembeni, hasonló közvetlen kitettségek LGD -jében a 47. pontban foglaltaknak megfelelően.

Több olyan hitelkockázati fedezet hitelkockázat - mérséklő hatásainak elismerése céljából, amelyek az intézmény által a 46. pont szerint elvégzett besorolás eredményeként egy kitettség ugyanazon részére nyújtanak fedezetet, az intézmény a 31(a). pontban meghatározott módszerek egyikét használhatja. Különösen, a kockázatiparaméter - helyettesítési módszer alkalmazása és a minimális kockázati súly kiszámítása céljából az intézménynek a következő módszere ket kell használnia egy garantőrrel szembeni, hasonló közvetlen kitettség LGD -jének levezetésére, a kiegészítő hitelkockázati fedezet hitelkockázat - mérséklő hatásait is beleértve:

• (a) Ha a garantőrrel szembeni, hasonló közvetlen kitettségek egy olyan minősítési rendszerben szerepelnek, amelyre vonatkozóan az intézmény nem kapott engedélyt saját LGD- becslések használatára az 575/2013/EU rendelet 143. cikke (2) bekezdésével összhangban, az intézménynek a rendelet 161. cikke (1) bekezdésében megadott LGD - értékeket kell használnia, adott esetben tükrözve az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet a rendelet harmadik része II. címének 4. fejezetében foglalt vonatkozó követelmények alkalmazásával.
• (b) Ha a garantőrrel szembeni, hasonló közvetlen kitettségek egy olyan minősítési rendszerben szerepelnek, amelyre vonatkozóan az intézmény engedélyt kapott saját

összhangban, az intézménynek a garantőrrel szembeni, hasonló közvetlen kitettségek LGD- jét kell használnia, amely a kiegészítő, előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet hatását is magában foglalja. Ha az intézmény nem tudja elismerni ezt a kiegészítő hitelkockázati fedezetet a garantőrrel szembeni, hasonló közvetlen kitettségek LGD - becslésében, akkor:

egyenlő a kötelezettel szembeni fedezetlen kitettségek LGD -jével, a kötelezettel szembeni kitetts ég LGD - becsléseit kell használni úgy, hogy azok tükrözzék a kiegészítő hitelkockázati fedezet hatását; vagy