1 A vezető testület szerepe és felelősségi körei

A 2013/36/EU irányelv 88. cikkének (1) bekezdésével összhangban az intézménnyel kapcsolatban a vezető testület viseli a végső és általános felelősséget, valamint meghatározza az intézményen belüli, az intézmény hatékony és prudens vezetését biztosító irányító rendszereket, felügyeli azok végrehajtását, és elszámoltatható azért.

A vezető testület feladatait egyértelműen meg kell határozni, és különbséget kell tenni az irányítási (végrehajtói) és felügyeleti (nem végrehajtói) feladatok között. A vezető testület felelősségi köreit és kötelezettségeit egy, a vezető testület által jóváhagyott írásos dokumentumban kell leírni. A vezető testület minden tagjának teljes mértékben tisztában kell lennie a vezető testület struktúrájával és felelősségi köreivel, valamint a vezető testületet és annak bizottságait illető feladatkörök közötti feladatmegosztással.

Az irányítási feladatot és a felügyeleti feladatot ellátó vezető testületnek eredményesen kell együttműködnie. Mindkét feladatkörnek kellő információt kell egymás rendelkezésére bocsátania ahhoz, hogy saját feladatait kellően el tudja látni. A megfelelő fékek és ellensúlyok érvényesítésének érdekében a vezető testületen belüli döntéshozatalt nem befolyásolhatja egyetlen személy vagy a tagok egy kis részhalmaza.

A vezető testület feladatai az alábbiak meghatározására, jóváhagyására és végrehajtásának felügyeletére is kiterjednek:

• a. az intézmény átfogó üzleti stratégiája és főbb irányvonalai az alkalmazandó jogi és szabályozói keretrendszeren belül, figyelembe véve az intézmény hosszú távú pénzügyi érdekeit és fizetőképességét;
• b. az általános kockázati stratégia, az intézmény kockázatvállalási hajlandósága és kockázatkezelési keretrendszere, valamint az annak biztosítását szolgáló intézkedések, hogy a vezető testület elegendő időt fordítson a kockázatok mérlegelésére;
• c. az V. címben meghatározott megfelelő és hatékony belső irányítási és belső ellenőrzési keretrendszer, amely:

• d. az intézmény kockázatait kellő mértékben fedező belső tőke és szabályozói tőke öss zege, fajtája és eloszlása;
• e. az intézmény likviditáskezelési céljai;
• f. a 2013/36/EU irányelv 92 – 95. cikkében megállapított javadalmazási alapelveknek megfelelő javadalmazási politikák és a 2013/36/EU irányelv 74. cikkének (3) bekezdése és 75. cikkének (2) bekezdése szerinti, megbízható javadalmazási politikákról szóló EBH- iránymutatás⁷ ;
• g. annak biztosítását szolgáló rendelkezések, hogy a vezető testület egyéni és kollektív alkalmasságának értékelését eredményesen végezzék, hogy a vezető testület összetétele és utánpótlás - tervezése megfelelő legyen, és a vezető testület hatékonyan lássa el feladatait⁸ ;
• h. kulcsfontosságú feladatot ellátó személyek kiválasztási és alkalmasság - értékelési folyamata⁹ ;
• i. a vezető testület egyes bizottságainak belső működését biztosító rendelkezések, amelyek részletezik az alábbiakat:

• j. az ezen iránymutatások 9. szakaszával összhangban álló kockázatkezelési kultúra, amely az intézmény kockázattudatosságával és kockázatvállalási magatartásával függ össze;
• k. a 10. szakasznak megfelelő, a felelősségteljes és etikus magatartást elősegítő vállalati kultúra és értékek, beleértve a magatartási kódexet vagy más hasonló dokumentumot;
• l. intézményi szintű összeférhetetlenségi politika a 11. szakasszal összhangban, valamint a munkatársakra vonatkozó összeférhetetlenségi politika a 12. szakasszal összhangban; továbbá
• m. a számviteli és a pénzügyi beszámolási rendszerek integritásának biztosítását célzó rendelkezések, beleértve a pénzügyi és operatív ellenőrzést és a jogszabályoknak és a vonatkozó standardoknak való megfelelést.

⁷ Az EBH iránymutatásai a megbízható javadalmazási politikákról.

⁸ Lásd még az ESMA és az EBH közös iránymutatását a vezető testületi tagok és kulcsfontosságú feladatot ellátó személyek alkalmasságának értékeléséről.

⁹ Az ESMA és az EBH közös iránymutatása a vezető testületi tagok és kulcsfontosságú feladatot ellátó személyek alkalmasságának értékeléséről.

A 22. bekezdésben felsorolt szempontok meghatározása, jóváhagyása és végrehajtásának felügyelete során az irányító testületnek arra kell törekednie, hogy olyan üzleti modellt és irányítási intézkedéseket biztosítson – beleértve a kockázatkezelési keretrendszert is – , amelyek figyelembe veszik az összes kockázatot. Amikor az intézmények mérlegelik mindazokat a kockázatokat, amelyeknek ki vannak téve, figyelembe kell venniük az összes releváns kockázati tényezőt, beleértve a környezeti, társadalmi és irányítási kockázati tényezőket is. Az intézményeknek figyelembe kell venniük, hogy ez utóbbiak befolyásolhatják prudenciális kockázataikat, beleértve a hitelkockázatokat, pl. a fenntartható gazdaságra való áttéréssel kapcsolatos kockázati tényezőkön keresztül, illetve az éghajlattal kapcsolatos külső fizikai eseményeken keresztül, amelyek hatással lehetnek az adósokra, a piaci, likviditási és működési kockázatokra és a hírnevet érintő kockázatokra, pl. a kiszervezési megállapodásokkal összefüggésben a társadalmi és irányítási kockázati tényezőkön keresztül¹⁰ . Ilyen kockázatok például a kötelmi vagy munkajog terén jelentkező jogi kockázatok, az emberi jogok esetleges megsértésével kapcsolatos kockázatok vagy az egyéb környezeti, társadalmi és irányítási kockázati tényezők, amelyek hatással lehetnek arra az országra, ahol a szolgáltató található, illetve arra, hogy képes - e a megállapodás szerinti szolgáltatási szintet nyújtani.

¹⁰ Lásd az EBH környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok kezeléséről és felügyeletéről szóló jelentését, amelyet a CRD 98. cikkének (8) bekezdése alapján tettek közzé, és amely ismerteti az EBH környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokkal kapcsolatos értelmezését és a transzmissziós csatornákat, valamint ajánlásokat tesz azokra a szabályozásokra, eljárásokra, mechanizmusokra és stratégiákra, amelyeket az intézményeknek a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok azonosítása, értékelése és kezelése érdekében végre kell hajtaniuk.

A vezető testület felügyeli a nyilvánosságra hozatal és a külső érdekelt felekkel és illetékes hatóságokkal folytatott kommunikáció folyamatát.

A vezető testület valamennyi tagját tájékoztatni kell az intézmény összes tevékenységéről, pénzügyi és kockázati helyzetéről, figyelembe véve a gazdasági környezetet, valamint azokról a döntésekről, amelyek jelentős hatást gyakorolnak az intézményre.

A vezető testület egyik tagja felelősséget vállalhat az V. cím 19.1. szakaszában említett belsőkontroll - részlegért, amennyiben a szóban forgó tag nem rendelkezik egyéb megbízásokkal, amelyek befolyásolhatják belsőkontroll - tevékenységét és a belsőkontroll - részleg függetlenségét.

A vezető testület nyomon követi, rendszeresen felülvizsgálja és kezeli a 22. és 23. bekezdésben felsorolt felelősségi körökre vonatkozó folyamatok, stratégiák és politikák végrehajtása kapcsán megállapított gyenge pontokat. A belső irányítási keretet és annak végrehajtását rendszeres időközönként felül kell vizsgálni és frissíteni kell, figyelembe véve az I. cím alatt kifejtett arányossági elvet. Ha az intézményt lényeges változások érik, mélyrehatóbb felülvizsgálatot kell végezni.