7. Adatminőség

A nemek közötti bérkülönbség összehasonlító elemzését célzó adatszolgáltatásban részt vevő intézményeknek egyedi alapon kell kiszámítaniuk a nemek közötti bérkülönbséget, a munkavállalóik figyelembevételével, beleértve az ugyanazon tagállamon belüli fióktelepeken dolgozó azon munkavállalókat, akik túlnyomórészt az intézmény székhelye szerinti tagállamban végzik tevékenységüket. A túlnyomórészt más tagállamban lévő fióktelepeken vagy harmadik országban tevékenykedő munkavállalók nem vehetők figyelembe.

Az in tézményeknek listát kell készíteniük a teljes személyzetről, és meg kell határozniuk, mely munkavállalókat kell bevonni a nemek közötti bérkülönbség számításába, összhangban az alábbi kritériumokkal:

• a. a nemek közötti bérkülönbséget azon munkavállalók vonatkozásában kell kiszámolni, akik a pénzügyi év végén a személyzet tagjai, azaz ezen adatszolgáltatásnál nem veendők figyelembe azok a munkavállalók, akik a pénzügyi év során távoztak az intézménytől;
• b. azon munkavállalók, akik a rendes éves összjavadalmazásuknál kevesebbet kapnak, mert a pénzügyi év végén valamilyen formájú szülői szabadságon, tartós betegszabadságon vagy tartós különszabadságon tartózkodtak, nem veendők figyelembe ezen adatszolgáltatás során; tartós szabadság alatt a legalább három hónapos egybefüggő időszakon át tartó szabadság értendő;
• c. a pénzügyi év utolsó három hónapjában felvett munkatársakat ezen adatszolgáltatás során figyelmen kívül kell hagyni;
• d. a vezető testület irányítási funkciót betöltő tagjait munkavállalóként és azonosított munkavá llalóként kell kezelni;
• e. a vezető testület felügyeleti funkciót betöltő tagjai nem veendők figyelembe a számításnál, kivéve ha a munkavállalók képviselőiről van szó;
• f. a vezető testület felügyeleti funkciót betöltő azon tagjait, akik munkavállalók képviselői, munkavállalókként kell figyelembe venni a számításnál, és csak akkor veendők figyelembe az azonosított munkavállalókra vonatkozó számításnál, ha a munkavállalóként betöltött feladatkörük alapján azonosított munkavállalók.

A nemek közötti bérkülönbség kisz ámításához a férfiak és a nők átlagos javadalmazása közötti különbséget kell figyelembe venni, a férfiak átlagos javadalmazásának százalékos arányában kifejezve. Az intézményeknek a munkavállalók éves bruttó javadalmazását kell használniuk a EBA Public

számításhoz, a teljes munkaidős egyenérték alapulvételével. Az EBH 2013/36/EU irányelv szerinti megbízható javadalmazási politikákról szóló iránymutatásaival összhangban az intézményeknek a nemek közötti bérkülönbség számításakor figyelembe kell venniük a nyújtott teljes javadalmazást, valamint – a legnagyobb gondosság elve alapján – a munkaidő -beosztásokat, az éves szabadságok időszakait és az egyéb pénzügyi és nem pénzügyi juttatásokat, szem előtt tartva a következő pontban foglalt rendelkezéseket.

Az intézménynek minden olyan munkavállaló esetében, akit az 51. ponttal összhangban bele kell foglalni a nemek közötti bérkülönbség számításába, a rögzített és a változó javadalmazás összegeként kell meghatároznia az éves bruttó javadalmazást, figyelembe véve az alábbiakat:

• a. A nem pénzbeli juttatásokat (például cégautó, kamatmentes hitel, ingyenes vállalati óvoda stb.) adózott pénzbeli egyenértékükkel kell számításba venni.
• b. A nyugdíjrendszerbe és az egész személyzet egészségbiztosításába történő rendszeres befizetések nem veendők figyelembe. A nem kötelező nyugdíjjutatásokat figyelembe kell venni.
• c. A számítás alapjául szolgáló pénzügyi év során végződött valamennyi teljesítési időszakra vonatkozó változó javadalmazás egészét alkalmazni kell, még akkor is, ha egy évnél hosszabb teljesítési időszakra vonatkoznak. Ez magában foglalja a 46. pontban említett, nem újrainduló többéves teljesítési időszakokon alapuló változó javadalmaz ást.
• d. A garantált változó javadalmazás (aláírási bónusz) és a végkielégítés (például amikor a munkavállaló szerződése a pénzügyi év végén még nem ért véget) nem veendő számításba.
• e. Azon munkavállalók esetében, akik akár csak a pénzügyi év egyes részeiben rés zmunkaidőben dolgoztak vagy akiket nem az egész pénzügyi évre alkalmaztak vagy az év egyes időszakaiban másfajta szabadságon voltak (például fizetés nélküli vagy szülői szabadság), a legnagyobb gondosság elve alapján meg kell határozni a változó és a rögzí tett javadalmazás azon teljes éves összegét, amelyben a munkavállaló akkor részesült volna, ha a teljes pénzügyi évre teljes munkaidő alapján fizették volna. Az intézmények az összegeket kiszámíthatják úgy, hogy a javadalmazást – például a részidős foglalk oztatásért nyújtott javadalmazást – extrapolálják a teljes munkaidőn alapuló teljes éves bruttó javadalmazásra (például az 50% - os részidős szerződéssel dolgozó munkavállaló javadalmazását megszorozzák kettővel, hogy megkapják a teljes munkaidős éves javada lmazást).

Az intézményeknek a nemek közötti bérkülönbséget ki kell számítaniuk az összes munkavállalóra vonatkozóan (beleértve az azonosított munkavállalókat, egyedileg azonosítva), valamint külön az azonosított munkavállalóik vonatkozásában. Az intézményeknek a nemzeti jogszabályokkal és az általános adatvédelmi rendelettel összhangban minden észszerű erőfeszítést meg kell tenniük munkavállalóik nemének meghatározása érdekében. Az intézmények figyelmen kívül hagyhatják azokat a munkavállalókat, akiknek nemét nem lehet megállapítani.

A legalább 250 munkavállalóval rendelkező intézményeknek a teljes javadalmazás minden egyes kvartilisének vonatkozásában és összesítve is ki kell számítaniuk a nemek közötti bérkülönbséget. EBA Public

A kevesebb mint 250 munkavállalóval re ndelkező intézményeknek csak a teljes személyzetre vonatkozó összesített számadatok alapján kell jelenteniük a nemek közötti bérkülönbséget. A legalább 250 azonosított munkavállalóval rendelkező intézményeknek a teljes javadalmazás minden egyes kvartilisének vonatkozásában és összesítve is ki kell számítaniuk a nemek közötti bérkülönbséget. A kevesebb mint 250 azonosított munkavállalóval rendelkező intézményeknek csak az azonosított munkavállalókra vonatkozó összesített számadatok alapján kell jelenteniük a nemek közötti bérkülönbséget.

Az intézményeknek az egyes nemek képviselete tekintetében fennálló, nemek közötti bérkülönbséget a férfi és a női munkavállalók százalékos arányában kell kiszámítaniuk a teljes személyzet, illetve az összes azonosított munkavállaló létszámának alapulvételével. Amennyiben az 55. pont értelmében alkalmazandó, akkor ezt kvartilisenként el kell végezni, úgy, hogy a férfiak és a nők képviseletére vonatkozó százalékos aránynak összesítve adott esetben 100,00% -ot kell kitennie minden egyes kiszámított kvartilis esetében, valamint a teljes személyzetre és az azonosított munkavállalókra vonatkozó összesített számadatok esetében.

A bruttó javadalmazás alapján fennálló nemek közötti bérkülönbséget a férfi és a női munkavállalók javadalmaz ási szintjének különbözetével kell kifejezni a következők formájában:

• a. a férfiak átlagos javadalmazása és a nők átlagos javadalmazása közötti különbség, a férfiak átlagos javadalmazásának százalékos arányában kifejezve; valamint
• b. a férfiak medián javadalmazá sa és a nők medián javadalmazása közötti különbség, a férfiak medián javadalmazásának százalékos arányában kifejezve⁵ .

⁵ A nemek közötti bérkülönbség százalékos értéke = (a férf iak átlagos javadalmazása – a nők átlagos javadalmazása)*100 / a férfiak átlagos javadalmazása.

A számítások elkészítése során az intézményeknek követniük kell az alábbi utasításokat:

• a. A munkavállalók javadalmazását (nemtől függetlenül) összeg szerint sorba kell rendezni, kezdve a legalacsonyabb összeggel. Minden egyes munkavállalói javadalmazás összegét hozzá kell rendelni a férfi vagy a női nemhez, és fel kell jegyezni, hogy az adott munkavállaló azonosított munkavállaló-e.
• b. A férfi vagy női nemtől eltérő nemű munkavállalókat ahhoz a nemhez kell hozzárendelni, amilyenként meghatározzák magukat, vagy amennyiben ez nem ismert vagy eltér a férfi vagy női nemtől, ezeket a munkavállalókat ahhoz a férfi vagy női nemhez kell hozzárendelni, amelyhez összességében kevesebb munkavállaló tartozik.
• c. A személyzetről készített listát – amennyiben ez az 55. pont alapján alkalmazandó – kvartilisekre kell bontani.
• d. Ki kell számítani az összes férfi és női munkavállaló, valamint külön a férfi és női azonosított munkavállalók javadalmazásának mediánértékét és átlagát, összességében és – amennyiben ez a 55. pont alapján alkalmazandó – minden egyes kvartilis esetében.

Minden számadatot százalékos arányban kell megadni, két tizedesjegyig (például „17, 23%” vagy negatív érték esetén „- 17,23%”). Amennyiben valamely kategória vonatkozásában nem számítható EBA Public

ki a nemek közötti bérkülönbség, mivel csak női munkavállalók vannak, a IV. mellékletben szereplő adatponthoz az „n.a.” értéket kell rendelni, ha pedig csak férfi munkavállalók vannak, az eredménynek „100,00%”-ot kell mutatnia.