(vii) 8. iránymutatás: Levelezőbanki kapcsolatokra vonatkozó ágazati iránymutatás

A 8. iránymutatás 6. bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d) A válaszadó bank jelentős üzleti tevékenységet folytat olyan ágazatokkal, amelyekhez magasabb szintű pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat társul. Például a válaszadó bank:

• i. jelentős készpénzátutalási tevékenységet folytat;
• ii. bizonyos pénzküldő szolgáltatók vagy elszámolóházak nevében folytat üzleti tevékenységet;
• iii. az (EU) 2023/1114 rendelet³ hatálya alá tartozó kriptoeszköz-szolgáltatóktól (CASP-ok ) eltérő kriptoeszköz -szolgáltatók nevében vagy kriptoeszköz-szolgáltatókkal folytat olyan üzleti tevékenységet, amelyekre nézve az (EU) 2015/849 irányelvben előirányzottnál kevésbé szilárd pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni szabályozási és felügyeleti rendszer vonatkozik, vagy amelyekre nem vonatkoznak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségek;
• iv. kriptoeszköz- szolgáltatók nevében olyan jelentős üzleti tevékenységet folytat, amelynek üzleti modellje a 21. iránymutatás 3. bekezdésének d) pontjában leírt termékek és szolgáltatások nyújtására összpontosít;
• v. külföldi illetőségű adóalanyokkal folytat üzleti tevékenységet; vagy
• vi. a székhelye szerinti ország pénznemétől eltérő pénznemben folytat tevékenységet.”

³ Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1114 rendelete a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról.

A 8. iránymutatás 6. bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„h) A válaszadó CASP által megadott IBAN- számla, amelyen az ügyfelektől hivatalos pénznemben⁴ pénzeszközöket fogad, egy olyan vállalkozás nevén és tulajdonában van, amely nem a válaszadó CASP vállalkozása vagy amelyről nem ismert, hogy bármilyen módon kapcsolódna a válaszadó CASP-hoz.”

⁴ Az (EU) 2023/1114 rendelet 3. cikkének 8. pontja szerint hivatalos pénznem egy ország központi bank vagy más monetáris hatóság által kibocsátott hivatalos pénzneme.

A 8. iránymutatás 8. bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„d) A válaszadó bank, az olyan helyzetekben, amikor ezt politikái és eljárásai megkövetelnék – nem tudja kellő bizonyossággal, többek között ügyfelei internetprotokoll (IP) címeinek ellenőrzése vagy más eszközök révén ellenőrizni, hogy ügyfelei nem a 8. ir ánymutatás 8. bekezdésének a) pontjában említett joghatóságok területén telepedtek le.”

A 8. iránymutatás 17. bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) Elegendő információ gyűjtése a válaszadó bankról ahhoz, hogy teljes mértékben megismerjék a válaszadó bank üzleti tevékenységének jellegét annak megállapítása érdekében, hogy a válaszadó bank üzleti tevékenysége milyen mértékben teszi ki a levelező bankot magasabb pénzmosási kockázatnak. Ennek keretében intézkedéseket kell hozni arra, hogy megismerjék a válaszadó bank ügyfélbázisának jellegét – szükség esetén megkérdezve a válaszadó bankot az ügyfeleiről – , valamint a válaszadó bank által a levelező ban k számláján keresztül bonyolítandó tevékenységek típusát, vagy adott esetben a válaszadó CASP által a levelező bank számláján keresztül átutalandó kriptoeszközök típusát, és értékeljék az ezekhez társuló kockázatot.”

„c) A válaszadó bank pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó kontrollmechanizmusainak értékelése. Ez azt jelenti, hogy a levelező banknak el kell végeznie a válaszadó bank pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó kontrollrendszerének mi nőségi értékelését; nem elegendő, ha csupán megszerzi a válaszadó bank pénzmosás elleni küzdelmet célzó politikáit és eljárásait tartalmazó dokumentumok másolatát. Az értékelésnek ki kell terjednie az alkalmazott ügyletmonitoring eszközökre annak biztosítása érdekében, hogy azok illeszkedjenek a válaszadó bank által folytatott üzleti tevékenység típusához. Ezt az értékelést megfelelően dokumentálni kell. A kockázatalapú megközelítéssel összhangban, amennyiben a kockázat különösen magas, és különösen abban az esetben, ha a levelezőbanki ügyletek volumene jelentős, a levelező banknak meg kell fontolnia a helyszíni vizsgálatot és/vagy mintavételes tesztelést azért, hogy megg yőződjön arról, hogy a válaszadó bank hatékonyan végrehajtja a pénzmosás elleni küzdelmet célzó politikáit és eljárásait.”