6.4 A piaci kockázat értékelése

Az illetékes hatóságoknak értékelniük kell az összes kitettségtípusból eredő piaci kockázatot: azon pozíciók esetében, amelyek nem tartoznak elszámolás alá (azaz a nettó pozíciókockázati módszertannal kiszámított kitettség), valamint az elszámolás vagy letétképzés hatálya alá tartozó pozíciók esetében (azaz a Clearing Margin Given módszerrel kiszámított kitettség).

A piaci kockázat értékelése során az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük a befektetési vállalkozás tevékenységeinek volumenét, jellegét és összete ttségét.

6.4.2 Az eredendő piaci kockázat értékelése

Az eredendő piaci kockázat értékelése révén az illetékes hatóságoknak meg kell határozniuk a befektetési vállalkozás piaci kockázati kitettségének fő mozgatórugóit, és értékelniük kell a befektetési vállalkozá sra gyakorolt jelentős prudenciális hatás kockázatát. Az eredendő piaci kockázat értékelését a következő fő lépésekre kell alapozni:

• a. előzetes értékelés;
• b. a befektetési vállalkozás piaci kockázatnak kitett pozíciói jellegének és összetételének értékelése;
• c. a jövedelmezőség értékelése;
• d. a piaci koncentrációs kockázat értékelése;
• e. a kereskedési könyvi pozíciók prudens értékelési keretének értékelése; és
• f. a modellkockázat értékelése (azaz a szabályozási célokra használt modellek).

61 Előzetes értékelés

A piaci kockázat értékelése hatókörének meghatározásához az illetékes hatóságoknak először azonosítaniuk kell a piaci kockázat azon forrásait, amelyeknek a befektetési vállalkozás ki van vagy ki lehet téve.

Az illetékes hatóságoknak legalább a következőket k ell mérlegelniük:

• a. a befektetési vállalkozás piaci tevékenységei, üzletágai és termékei;
• b. a kereskedési könyvben szereplő piaci kockázati portfólió fő stratégiája és a piaci tevékenységekkel kapcsolatos kockázatvállalási hajlandóság;
• c. a kereskedési könyvi poz íciók relatív súlya az összes eszközhöz viszonyítva, az időbeli változások és a befektetési vállalkozás e pozíciókra vonatkozó stratégiája, amennyiben rendelkezésre áll;
• d. a piaci pozíciók nettó nyereségének relatív súlya a teljes működési bevételben; és
• e. a p iaci kockázat szavatolótőke - követelménye a teljes szavatolótőke - követelményhez viszonyítva, beleértve az e számadatban bekövetkezett korábbi változást és az előrejelzéseket, amennyiben rendelkezésre állnak.

Kezdeti értékeléseikben az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük a befektetési vállalkozás piaci tevékenységeiben bekövetkező jelentős változásokat is, különös tekintettel a piaci kockázatnak való teljes kitettség lehetséges változásaira. Különösen a következőket értékelhetik:

• a. jelentős változások a piaci kockázati stratégiában, a szabályzatokban és a limitek méretében;
• b. e változásoknak a befektetési vállalkozás kockázati profiljára gyakorolt lehetséges hatása; és
• c. a pénzügyi piacok főbb tendenciái.

A befektetési vállalkozás piaci kockázati tevékenységeinek jellege és összetétele

Az illetékes hatóságoknak további részletes értékelés céljából elemezniük kell a befektetési vállalkozás piaci kockázati kitettségeinek jellegét, hogy azonosítsák a különleges kockázati kitettségeket és a kapcsolódó piaci kockázati tényezőket/hajtóerőket (beleértve az árfolyamokat, a kamatlábakat vagy a hitelkockázati felárakat).

Az illetékes hatóságoknak a piaci kockázati kitettségeket méretük, összetettségük és kockázati szintjük szerint kell elemezniük releváns eszközosztályok és/vagy pénzügyi eszközök szerint. A legrelevánsabb kitettségek esetében az illetékes hatóságoknak értékelniük kell a kapcsolódó kockázati tényezőket és mozgatórugókat.

A piaci kockázati tevékenységek elemzésekor az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük az érintett pénzügyi termékek (beleértve a modellalapú árazási technikákkal

62 értékelt termékeket) és az egyes piaci műveletek (beleértve a nagyfrekvenciás kereskedést

• is) összetettségét is. A következő pontokat kell figyelembe venni:
• a. ame nnyiben a befektetési vállalkozás származtatott pozíciókkal rendelkezik, az illetékes hatóságoknak mind a piaci értéket, mind a névleges összeget értékelniük kell;
• b. amennyiben a befektetési vállalkozás tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel foglalkozik, a z illetékes hatóságoknak – amennyiben rendelkezésre állnak – értékelniük kell ezen ügyletek súlyát a származtatott ügyletek teljes portfóliójában, valamint a tőzsdén kívüli portfólió szerződéstípusok (swap, forward) és alapul szolgáló pénzügyi eszközök szerinti bontását (az e termékekhez kapcsolódó partner- hitelkockázatot a vállalkozásközi módszertan fedezi);
• c. amennyiben a befektetési vállalkozás fedezeti stratégiákat hajtott végre, az illetékes hatóságoknak e stratégiák végrehajtását követően értékelniük ke ll a fennmaradó piaci kockázatot.

Adott esetben az illetékes hatóságoknak értékelniük kell a problémás és/vagy illikvid pozíciókat, és értékelniük kell azoknak a befektetési vállalkozás nyereségességére gyakorolt hatását.

Azon befektetési vállalkozások ese tében, amelyek szabályozói szavatolótőke - követelményük kiszámításához belső módszereket alkalmaznak, az illetékes hatóságoknak a következő mutatókat is figyelembe kell venniük az egyes kockázati területek és a kapcsolódó kockázati tényezők azonosítása érde kében:

• a. a piaci kockázatra vonatkozó szavatolótőke -követelmények felosztása a kockáztatott érték (VaR), a stresszhelyzeti VaR (SVaR), a járulékos kockázati tőkekövetelmény (IRC) és a korrelációkereskedési portfólióra vonatkozó tőkekövetelmények között;
• b. a Va R kockázati tényezők szerinti bontásban;
• c. a VaR és az SVaR változása (lehetséges mutatók lehetnek a napi/heti változás, a negyedéves átlag és az utótesztelés eredményei); és
• d. a VaR-re és az SVaR- ra alkalmazott szorzótényezők.

Adott esetben az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük a befektetési vállalkozások belső kockázati intézkedéseit is. Ezek magukban foglalhatják a várható hiányt, a szavatolótőke - követelmények számításánál nem használt belső kockáztatott értéket vagy a piaci kockázat különböző kockázati tényezőkkel és potenciális veszteségekkel szembeni érzékenységét.

Az eredendő piaci kockázat elemzésekor az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük az „időponti” adatokat és tendenciákat, mind összesített alapon, mind portfóliónként. Amennyi ben lehetséges, ezt az elemzést ki kell egészíteni a befektetési vállalkozás adatainak a versenytársakkal és a vonatkozó makrogazdasági mutatókkal való összehasonlításával. 63 A jövedelmezőség elemzése

Az illetékes hatóságoknak elemezniük kell a piaci tevékenységek múltbeli nyereségességét, beleértve a nyereség volatilitását is, hogy jobban megértsék a befektetési vállalkozás piaci kockázati profilját. Ezt az elemzést portfóliószinten, valamint üzletágak, kereskedési részlegek vagy eszközosztályok szerinti bontásban is el lehet végezni (esetleg a BMA keretében végzett szélesebb körű értékelés részeként).

A jövedelmezőség értékelésekor az illetékes hatóságoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a piaci kockázati tevékenységek vizsgálata során azonosított fő koc kázati területekre. Az illetékes hatóságoknak különbséget kell tenniük egyrészt a kereskedési bevételek és a nem kereskedési bevételek (például jutalékok, ügyféldíjak), másrészt a realizált és nem realizált nyereség/veszteség között.

Azon eszközosztályok é s/vagy kitettségek esetében, amelyek rendellenes nyereséget vagy veszteséget eredményeznek, az illetékes hatóságoknak az esetleges következetlenségek azonosítása és elemzése érdekében értékelniük kell a jövedelmezőséget a befektetési vállalkozás által váll alt kockázat szintjéhez képest (beleértve a kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek kockáztatott érték/nettó nyereségét). Amennyiben lehetséges, az illetékes hatóságoknak össze kell hasonlítaniuk a befektetési vállalkozás adatait a korábbi teljesítményével és társaival.

Piaci koncentrációs kockázat

Az illetékes hatóságoknak véleményt kell alkotniuk annak a piaci koncentrációs kockázatnak a mértékéről, amelynek a befektetési vállalkozás ki van téve, akár egyetlen kockázati tényezővel szembeni kitettségből, akár több, egymással összefüggő kockázati tényezővel szembeni kitettségből eredően.

A lehetséges összefonódások értékelésekor az illetékes hatóságoknak különös figyelmet kell fordítaniuk az összetett termékekben (nevezetesen a strukturált termékekben), az illikvid termékekben (beleértve a fedezett adósságkötvényeket) vagy a modellalapú árazási technikákkal értékelt termékekben lévő koncentrációkra.

A kereskedési könyvi pozíciók prudens értékelése

Az illetékes hatóságoknak véleményt kell alkotniuk a befektetési vállalkozás prudens értékelési keretrendszeréről, mivel a hibás értékelési folyamat hibákhoz vezethet a pénzügyi eszközök kilépési értékének kiszámításában, ami a befektetési vállalkozás potenciális veszteségeinek alulbecsléséhez vezethet. Ezen elemzés elvégzése során az illetékes hatóságoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a tartalékok (különösen a valósérték- tartalékok, a modelltartalékok) kiszámítására és azoknak a befektetési vállalkozás tőkehelyzetére gyakorolt potenciális hatására.

Az illetékes hatóságoknak értékelniük kell, hogy a befektetési vállalkozás kereskedési könyvi pozícióit olyan prudens értéken értékelik- e, amely a kereskedési könyvi pozíciók dinamikus jellegére tekintettel me gfelelő bizonyosságot nyújt. Úgy kell tekinteni, hogy az

64 (EU) 2016/101¹⁸ felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben említett bizonyossági szint megfelelő mértékű bizonyosságot nyújt e célból.

Az illetékes hatóságoknak értékelniük kell, hogy a befekteté si vállalkozások rendelkeznek- e megbízható prudens értékelési módszerekkel, és hogy mérlegelik -e a következő értékelési korrekciókat:

• a. nem realizált hitelkockázati felárak;
• b. lezárási költségek;
• c. működési kockázatok;
• d. a piaci árak bizonytalansága;
• e. idő előtti megszüntetés;
• f. beruházási és finanszírozási költségek;
• g. jövőbeli igazgatási költségek; és
• h. adott esetben a modellkockázat.

Az illetékes hatóságoknak értékelniük kell, hogy:

• a. az értékelési korrekciókhoz kapcsolódó irányítási rendszerek, folyamatok és eljárások ke llően stabilak, különösen a kevésbé likvid pozíciók tekintetében, és összhangban vannak a befektetési vállalkozás stratégiájával;
• b. az értékelési kerethez kapcsolódó informatikai rendszerek és folyamatok szilárdak;
• c. a befektetési vállalkozások által elvégzett kiigazítások megfelelőségét rendszeres időközönként felülvizsgálják.

Modellkockázat

Az illetékes hatóságoknak értékelniük kell a szavatolótőke -követelményeknek az alkalmazott szabályozó által jóváhagyott belső modellek, nevezetesen a belső minősítésen ala puló módszer (IRB), az IRC, a hitelkockázat - mérséklés céljára használt modellek, a VaR és az sVaR révén történő alulbecsléséhez kapcsolódó kockázatot.

6.4.3 A piacot érintő kockázatok kezelésének és ellenőrzésének értékelése

A befektetési vállalkozás piaci kockázati profiljának átfogó megértése érdekében az illetékes hatóságoknak felül kell vizsgálniuk a piaci tevékenységeinek alapjául szolgáló irányítási és kockázatkezelési keretrendszert. E célból az illetékes hatóságoknak értékelniük

18 A Bizottság (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. október 26.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a prudens értékelésre alkalmazandó szabályozástechnikai standardok tekintetében a 105. cikk (14) bekezdése szerint történő kiegészítéséről (HL L 021., 2016.1.28., 54. o.). 65 kell a következő elemeket, figyelembe véve a befektetési vállalkozás tevékenységeinek volumenét, jellegét és összetettségét:

• a. a befektetési vállalkozás megbízható, egyértelműen megfogalmazott és dokumentált piaci kockázati stratégiával rendelkezik, amelyet a vezető testülete jóváhagyott;
• b. a befektetési vállalkozás piaci kockázati stratégiája megfelelően tükrözi a befektetési vállalkozás piaci kockázat iránti hajlandóságát, és összhangban van az általános kockázatvállalási hajlandósággal;
• c. a befektetési vállalkozás a pi aci kockázatok kezelésére, mérésére, nyomon követésére és ellenőrzésére szolgáló megfelelő szervezeti kerettel rendelkezik, amely elegendő (minőségi és mennyiségi) emberi és technikai erőforrással rendelkezik;
• d. a befektetési vállalkozás egyértelműen meghatá rozott szabályzatokkal és eljárásokkal rendelkezik a piaci kockázat azonosítására, kezelésére, mérésére és ellenőrzésére, beleértve az igazgatótanács által jóváhagyott kockázatvállalási hajlandóságot tükröző határértékeket is;
• e. a befektetési vállalkozás a befektetési vállalkozás méretével és összetettségével összhangban megfelelő kerettel rendelkezik a piaci kockázat azonosítására, megértésére és mérésére, és ez a keret megfelel a vonatkozó uniós és nemzeti végrehajtási jogszabályoknak megfelelő követelménye knek; és
• f. a befektetési vállalkozás piaci kockázatkezelési stratégiájával és kockázatvállalási hajlandóságával összhangban erős és átfogó ellenőrzési kerettel és megbízható biztosítékokkal rendelkezik a piaci kockázat csökkentésére.

6.4.4 Az eredmények összesítése és a pontszám meghatározása

A fenti értékelést követően az illetékes hatóságoknak véleményt kell alkotniuk a befektetési vállalkozás piaci kockázatáról. Ennek az álláspontnak tükröződnie kell a megállapítások összefoglalójában, amelyet a 6. táblázatban m eghatározott megfontolásokon alapuló kockázati pontszám kísér. Amennyiben bizonyos kockázati tényezők lényegessége alapján az illetékes hatóságok úgy döntenek, hogy azokat egyedileg értékelik és pontozzák, az e táblázatban szereplő iránymutatást lehetőség szerint analógia útján kell alkalmazni.

Az illetékes hatóságoknak mindezen tényezőket párhuzamosan, nem elszigetelten kell figyelembe venniük, és meg kell érteniük a piaci kockázat mögött meghúzódó tényezőket.

66 6. táblázat. A piaci kockázati pontszám hozzárendelésével kapcsolatos felügyeleti megfontolások

A megfelelő irányítással és Felügyeleti Az eredendő kockázattal Kockázati ellenőrzésekkel kapcsolatos vélemény kapcsolatos megfontolások