6.5 A vállalkozásokat érintő kockázatok értékelése

Az illetékes hatóságoknak értékelniük kell az olyan különböző kockázati tényezőkből eredő üzleti kockázatokat, mint például: a napi kereskedési forgalomból (DTF), a nagykockázat-vállaláso k miatti koncentrációs kockázatból (CON) és a kereskedési partnerek

68 nemteljesítéséből (TCD) eredő működési kockázatok. Az illetékes értékelés során az (EU) 2019/2034 irányelv 29. cikkével összhangban figyelembe kell venni a befektetési vállalkozást érintő kockázatok forrásait is, például az eszközök könyv szerinti értékének lényeges változásait, az ügyfelek vagy partnerek csődjét, a pénzügyi instrumentumokban, devizákban és árukban fennálló pozíciókat, valamint a szolgáltatással meghatározott nyugdíjrendsze rekre vonatkozó kötelezettségeket. Adott esetben más olyan tényezőket is figyelembe kell venniük, amelyek kockázatot jelenthetnek a befektetési vállalkozás számára.

A vállalkozásokat érintő kockázatok értékelése során az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük a befektetési vállalkozás tevékenységeinek volumenét, jellegét és összetettségét.

6.5.2 A vállalkozást érintő eredendő kockázat értékelése

Az eredendő üzleti kockázat értékelése révén az illetékes hatóságoknak meg kell határozniuk a fő mozgatórugókat, és értékelniük kell e kockázatnak a befektetési vállalkozásra gyakorolt prudenciális hatásának jelentőségét. A vállalkozást érintő eredendő kockázat értékelését ezért a következő fő lépések köré kell szervezni:

• a. előzetes értékelés;
• b. a befektetési vállalkozás számára kockázatot jelentő befektetési tevékenységek jellegének és nagyságrendjének értékelése;
• c. az e tevékenységekhez kapcsolódó rendszerek és folyamatok értékelése.

Az illetékes hatóságoknak mind a jelenlegi, mind a jövőre nézve ér tékelniük kell a vállalkozásokat érintő kockázatokat.

Adott esetben az illetékes hatóságoknak részletesebb értékelést is kell végezniük, potenciálisan az egyes ügyfelek szintjén.

Előzetes értékelés

A vállalkozásokat érintő kockázatok értékelése hatókörének meghatározásához az illetékes hatóságoknak először azonosítaniuk kell a vállalkozást érintő kockázat azon forrásait, amelyeknek a befektetési vállalkozás ki van vagy ki lehet téve.

Az illetékes hatóságoknak legalább a következőket kell figyelembe venniük:

• a. az üzleti modell és a kockázatvállalási hajlandóság;
• b. a vállalkozást érintő kockázatra vonatkozó K - faktor összegnek a teljes K - faktorértékhez viszonyított súlya;
• c. a vállalkozást érintő kockázatra vonatkozó K -faktor összegre vonatkozó előrejelzések, ha rendelkezésre állnak;
• d. a vállalkozás működési veszteségeinek költsége a bevételekhez képest.

69

Az illetékes hatóságoknak el kell végezniük az előzetes elemzést, figyelembe véve a fentiek időbeli változását annak érdekében, hogy megalapozott képet alkossanak a befe ktetési vállalkozás üzleti kockázatainak fő okairól.

Napi kereskedési forgalom

Az illetékes hatóságoknak véleményt kell alkotniuk a saját számlás kereskedéshez kapcsolódó működési kockázat mértékéről. Ez a kockázat eredhet a folyamatok, eljárások és inform atikai rendszerek összetettségéből (beleértve az új technológiák használatát is) eredő rendszer - vagy emberi hibákból, amennyiben azok hibákhoz, késedelmekhez, hibás specifikációkhoz és a biztonság megsértéséhez vezethetnek.

Az illetékes hatóságoknak adott esetben az eredendő kockázat e forrásaira kell összpontosítaniuk:

• a. a végrehajtott ügyletek volumene, kitettsége, száma és összetettsége;
• b. az informatikai rendszerek elérhetetlensége vagy sértetlenségének elvesztése;
• c. a tranzakciók feldolgozásához használt pénzügyi piaci infrastruktúrák típusai:
• d. algoritmikus kereskedés.

Koncentrációs kockázat

Az illetékes hatóságoknak véleményt kell alkotniuk a koncentrációs kockázat mértékéről, amelynek a befektetési vállalkozás ki van téve. Az illetékes hatóságoknak konkrét an értékelniük kell annak kockázatát, hogy a befektetési vállalkozás jelentős veszteségeket szenved el a kitettségeknek a partnerek egy kis csoportjára vagy a nagymértékben korreláló pénzügyi eszközökre való koncentrálódása miatt.

Az illetékes hatóságoknak ezt az értékelést a koncentrációs kockázat különböző kategóriáinak figyelembevételével kell elvégezniük, beleértve a következőket:

• a. egy névre szóló koncentrációk (beleértve az ügyfelet vagy a nagykockázat-vállalások tekintetében meghatározott, egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportját);
• b. ágazati koncentrációk;
• c. földrajzi koncentrációk;
• d. a termék koncentrációja; és
• e. a fedezet és garanciák koncentrációja.

Az illetékes hatóságoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a koncentrációs kockázat rejtett forrásaira, amelyek stresszhelyzetben jelentkezhetnek, amikor a korreláció szintje a szokásos körülményekhez képest növekedhet, és amikor mérlegen kívüli tételekből további kitettségek merülhetnek fel.

70

Csoportok esetében az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük a konszolidációból eredő koncentrációs kockázatot, amely egyedi szinten esetleg nem nyilvánvaló.

A kereskedési partner nemteljesítési kockázata

Az illetékes hatóságoknak értékelniük kell a kereskedési partner pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyletekkel szembeni kitettségéből eredő nemteljesítési kockázatot, amellyel a befektetési vállalkozások szembesülnek.

Ehhez az értékeléshez az illetékes hatóságoknak adott esetben az eredendő kockázat következő forrásaira kell összponto sítaniuk:

• a. a partnerek minősége és a vonatkozó hitelértékelési korrekciók (CVA - k);
• b. az érintett ügyletek alapjául szolgáló pénzügyi eszközök összetettsége;
• c. a partner-hitelkockázat és a hitelkockázati kitettség közötti pozitív korrelációból eredő rossz irányú kockázat;
• d. a partner-hitel- és elszámolási kockázatoknak való kitettség mind az aktuális piaci érték, mind a névérték tekintetében, összehasonlítva a teljes hitelkitettséggel és a szavatolótőkével;
• e. a pénzügyi piaci infrastruktúrákon (FMI-ken) keresztül feldolgozott olyan ügyletek aránya, amelyek fizetés kontra teljesítési teljesítést biztosítanak;
• f. a központi szerződő felekkel kötött releváns ügyletek aránya és veszteségvédelmi mechanizmusaik – például a biztosítéki szintek és a garanciaalaphoz való hozzájárulás – hatékonysága; és
• g. a nettósítási megállapodások megléte, jelentősége, hatékonysága és végrehajthatósága (lezáró nettósítás).

Az eszközök könyv szerinti értékének lényeges változásai

Az illetékes hatóságoknak véleményt kell alkotniuk azokról a kockázatokról, amelyek a befektetési vállalkozásnál az eszközök könyv szerinti értékében bekövetkezett lényeges változások miatt merülnek fel. Ez a kockázat veszteséghez vezethet, ha az az érték, amelyen az eszközöket nyilvántartják, nem tükrözi megfelelően azok valós piaci értékét.

Az illetékes hatóságoknak azokra az eszközökre kell összpontosítaniuk, amelyek értékét a piacról közvetlenül levezetett inputok helyett modellek és helyettesítő adatok segítségével becsülték meg.

Hitelkockázat (ügyfelek vagy partnerek nemteljesítése)

Hitelkockázat keletkezhet a következőkből: olyan hitelek nyújtása, amelyek lehetővé teszik az ügyfél számára az ügylet végrehajtását, a személyzetnek nyújtott közvetlen hitelek, a folyószámlahitelekből eredő napközbeni hitelkockázat, a garancia - és függő

71 hitelkitettségek, a lejáratig fennálló vagy illikvid kötvénypozíciók, az ügyfeleknek nyújtott margin- kölcsönök, a felhalmozódó/kifizetetlen díjak és jutalékok, a kezelt alapokkal szembeni közvetlen hitelkitettsége k hitelek, magvető befektetések és garanciák révén.

Az illetékes hatóságoknak az eredendő kockázat e forrásaira kell összpontosítaniuk, amennyiben a vonatkozó adatok rendelkezésre állnak:

• a. a befektetési vállalkozás hitelkockázatának jellege, figyelembe véve a partnerek és a kitettségek típusait;
• b. mérlegen kívüli kitettségek, különösen az adott vagy kapott garanciák;
• c. értékvesztési kockázat.

Az illetékes hatóságoknak véleményt kell alkotniuk a kereskedési könyven kívüli eszközök értékvesztése vag y értékcsökkenése kockázatának azon mértékéről, amelyet nem vesznek figyelembe K - faktorok, mint például a K - TCD. Ez a kockázat akkor keletkezhet átértékelésekből, ha például a partner nemteljesítésének valószínűsége jelentősen megnő, vagy egy leányvállalat értéke az akvizíció óta csökkent.

Az illetékes hatóságoknak adott esetben az eredendő kockázat ezen forrásaira kell összpontosítaniuk:

• a. a partnerek hitelképességének változásai;
• b. az ügyletek összetettsége és a magas tőkeáttétel (különösen az LBO - k);
• c. az újraértékelést kiváltó rendkívüli események.

Pénzügyi instrumentumokban, devizákban és árukban lévő pozíciók

Az illetékes hatóságoknak véleményt kell alkotniuk a befektetési vállalkozás pénzügyi eszközökkel, devizákkal és árukkal szembeni kitettsége miatt felmerülő kockázatokról. Ezek a kockázati források veszteséghez vezethetnek, ha kedvezőtlen mozgások következnek be a pénzügyi piacon, a valutapiacon és az árupiacokon.

Az illetékes hatóságoknak a befektetési vállalkozás által tartott pénzügyi eszközök jellegé re, a befektetési vállalkozás devizapiaccal szembeni teljes kitettségére (például azon pénznemek korrelációját is figyelembe véve, amelyekben a befektetési vállalkozás kitettséggel rendelkezik) és az egyes árukkal szembeni kitettségre kell összpontosítaniuk.

Munkavállalói juttatásokkal és nyugdíjkockázatokkal kapcsolatos kockázatok

Az illetékes hatóságoknak véleményt kell alkotniuk a befektetési vállalkozás javadalmazási és nyugdíjrendszere által viselt kockázatokról. Ez a kockázat veszteséghez vezethet, ha a kifizetések túlzottak a vállalkozás jövedelméhez képest, beleértve a vállalkozás nyereségességét és fizetőképességét is.

72

Az illetékes hatóságoknak adott esetben a munkavállalói juttatásokhoz kapcsolódó eszközök és kötelezettségek közötti strukturális el térésből eredő kockázatra kell összpontosítaniuk.

6.5.3 A vállalkozásokat érintő kockázatok kezelése és ellenőrzése

A befektetési vállalkozás üzleti kockázattal kapcsolatos profiljának átfogó megértése érdekében az illetékes hatóságoknak felül kell vizsgálniuk a kereskedési folyamatokból, a koncentrációból és a partnerek nemteljesítéséből eredő kockázatot csökkentő irányítási és kockázatkezelési keretet. E célból az illetékes hatóságoknak értékelniük kell a következő elemeket, figyelembe véve a befektetési vállalkozás tevékenységeinek volumenét, jellegét és összetettségét:

• a. a befektetési vállalkozás megbízható, egyértelműen megfogalmazott és dokumentált kockázati stratégiával rendelkezik a kereskedési forgalom, a koncentráció és a partnerek nemteljesítése tekinteté ben, amelyet a vezető testülete jóváhagyott;
• b. a befektetési vállalkozás kockázati stratégiája megfelelően tükrözi a befektetési vállalkozás e kockázatok iránti étvágyát, és összhangban van az általános kockázatvállalási hajlandósággal;
• c. a befektetési vállalk ozás megfelelő szervezeti kerettel rendelkezik a koncentrációs és partner általi nemteljesítési kockázatok kezelésére, mérésére, nyomon követésére és ellenőrzésére, elegendő (minőségi és mennyiségi) emberi és technikai erőforrással;
• d. a befektetési vállalkoz ás egyértelműen meghatározott szabályzatokkal és eljárásokkal rendelkezik a vállalkozások közötti kockázatok azonosítására, kezelésére, mérésére és ellenőrzésére, beleértve a Testület által meghatározott kockázatvállalási hajlandóságot tükröző határértékeket is;
• e. a befektetési vállalkozás a befektetési vállalkozás méretével és összetettségével összhangban megfelelő kerettel rendelkezik a vállalkozásokat érintő kockázatok azonosítására, megértésére és mérésére, és hogy ez a keretrendszer megfelel-e a vonatkozó uniós és nemzeti végrehajtási jogszabályok szerinti vonatkozó minimumkövetelményeknek; és
• f. a befektetési vállalkozás a kockázatkezelési stratégiájával és a kockázatvállalási hajlandósággal összhangban erős és átfogó kontrollkerettel és szilárd biztosítékokkal rendelkezik a vállalkozás kockázatainak csökkentésére.

6.5.4 Az eredmények összesítése és a pontszám meghatározása

A fenti értékelést követően az illetékes hatóságoknak véleményt kell alkotniuk a befektetési vállalkozás üzleti kockázatairól. Enne k a nézetnek tükröződnie kell a

73 megállapítások összefoglalójában, amelyet a 7. táblázatban meghatározott megfontolásokon alapuló kockázati pontszám kísér. Amennyiben bizonyos kockázati tényezők lényegessége alapján az illetékes hatóságok úgy döntenek, hogy azokat egyedileg értékelik és pontozzák, az e táblázatban szereplő iránymutatást lehetőség szerint analógia útján kell alkalmazni.

Az illetékes hatóságoknak mindezeket a tényezőket párhuzamosan, nem elszigetelten

meghúzódó tényezőket.

7. táblázat. A vállalkozáskockázati pontszám hozzárendelésével kapcsolatos felügyeleti megfontolások