12. 12. cím: A harmadik országbeli fióktelepek értékelése

This title addresses the application of the SREP procedures and methodology as specified in these guidelines in relation to third-country branches (TCBs) as defined in Article 47(3) of Directive 2013/36/EU. It also addresses the application by competent authorities of supervisory measures to address deficiencies identified through the SREP assessment of TCBs.

When performing the SREP assessment for TCBs, competent authorities should evaluate inter alia the compliance of the institution with the legal acts published separately on the EBA website as referred to in paragraph 12.

The SREP assessment of a TCB should include an assessment of the branch’s business model, internal governance arrangements and controls, capital endowment and liquidity resources and booking arrangements (the SREP elements for TCBs). In line with the supervisory review and evaluation process for credit institutions (the SREP for credit institutions), the assessment of these areas should be conducted on a continuous basis and accompanied by ongoing monitoring of key indicators.

The review should be conducted with a level of frequency and intensity that is proportionate to the TCB’s classification as class 1 or class 2 in accordance with Article 48a of Directive 2013/36/EU and the nature, scale, and complexity of the TCBs’ activities. For class 1 TCBs, competent authorities should apply at a minimum the level of supervisory engagement for category 3 institutions as set out in table 1 of section 2.4. For class 2 TCBs, competent authorities should apply at a minimum the level of supervisory engagement for category 4 institutions as set out in table 1 of section 2.4.

In addition to assessing the core SREP elements for TCBs, competent authorities should ensure they understand the branch’s other material risks and how these are mitigated. This includes any significant exposures to credit risk, market risk, operational risk and IRRBB. Competent authorities may deem it appropriate to perform a more in-depth assessment of one or more of these areas based on the relevance and materiality of the risk for the TCB. In such cases, competent authorities should use the guidance in the relevant corresponding titles of these Guidelines as the basis for the assessment and seek to apply the principles contained in a manner proportionate to the TCB.

Where competent authorities exercise their right in accordance with Article 48a of Directive 2013/36/EU to subject the TCB to requirements for credit institutions in accordance with the Directive, effectively treating the TCB as a subsidiary, competent authorities should apply the SREP for credit institutions to the TCB in question and refer to the relevant titles of these Guidelines (Titles 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, and 11, as well as section 12.1.2 of this section, on business model analysis).

Competent authorities should use the findings from the assessment of the individual SREP elements for TCBs to score each area. The competent authority should use this analysis to form an overall assessment and score for the TCB and use the considerations in table 21 as a guide in this regard. The overall assessment and score should also take account of the assessment and scoring of the TCB’s other material risks (where applicable). Based on the overall SREP assessment and the assessment of the individual SREP elements for TCBs, competent authorities should take supervisory measures as specified in section 12.2 of this title to address any deficiencies identified.

12.1.1. Általános szempontok

501. A SREP-értékelésnek a harmadik országbeli fióktelep lényeges kockázataira, azoknak az üzleti tevékenységtől való függőségére, valamint a csoport többi részének kockázati profiljára és azok kezelésének módjára kell összpontosítania. A fióktelep jogállását és a harmadik országbeli anyavállalattól való függőségét elismerve az értékelésnek arra is ki kell térnie, hogy a fióktelep kellő függetlenséggel rendelkezik-e az irányítás és a kockázatkezelés terén ahhoz, hogy a fióktelep érdekeit szem előtt tartva járjon el – védve biztonságát, stabilitását és életképességét, valamint arra vonatkozó képességét, hogy teljesítse az ügyfelekkel és a partnerekkel szembeni kötelezettségvállalását abban a tagállamban, amelyben engedélyezték számára a tevékenység végzését.

502. Az illetékes hatóságoknak az értékeléshez figyelembe kell venniük a fióktelep független, harmadik fél által végzett értékelésének eredményeit, valamint a 2013/36/EU irányelv 48g. cikkének (8) bekezdésében, illetve 48h. cikkének (3) bekezdésében foglalt könyvelési követelmények betartására vonatkozó független véleményt. Ezenkívül a 2013/36/EU irányelv 48c. cikkének (2) bekezdésével összhangban az igazgatási vagy egyéb megállapodásoknak megfelelően együtt kell működniük a központi vállalkozás felügyeletéért felelős hatósággal („székhely szerinti hatóság”), és figyelembe kell venniük a székhely szerinti hatóság által a fióktelepre vonatkozóan elvégzett felügyeleti értékelések eredményeit, amennyiben azok rendelkezésre állnak. 503. Az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az értékelés hatálya magában foglaljon a rendszerszintű jelentőségű vagy pénzügyi stabilitási kockázatot jelentő harmadik országbeli fióktelepek azonosítására irányuló intézkedéseket. Ezenkívül az értékelésnek lehetővé kell tennie azoknak a harmadik országbeli fióktelepeknek az azonosítását is, amelyek esetében indokolt lehet a 2013/36/EU irányelv III. címének 1. fejezete szerinti engedélyezés (leányvállalatként). Az illetékes hatóságoknak az e tekintetben mérlegelendő kritériumokat illetően a 48i. cikket kell figyelembe venniük.

504. Amennyiben a harmadik országbeli fióktelep irányítási rendszerének, üzleti modelljének vagy tevékenységeinek felülvizsgálata alapján az illetékes hatóságoknak alapos okuk van arra gyanakodni, hogy a harmadik országbeli fiókteleppel kapcsolatban pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás zajlik, zajlott vagy ilyet kíséreltek meg, illetve hogy ezek kockázata megnövekedett, az illetékes hatóságnak a 2013/36/EU irányelv 48n. cikkének (4) bekezdésével összhangban haladéktalanul értesítenie kell az EBA-t és a harmadik országbeli fióktelep pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletét ellátó hatóságot.

12.1.2. Az üzleti modellek elemzése

505. Az illetékes hatóságoknak elemezniük kell a harmadik országbeli fióktelep üzleti modelljét és stratégiáját, hogy megismerjék a kockázatok legfőbb kiváltó tényezőit. Az értékelés alapjául a 4. címben szereplő iránymutatásokat kell venniük, és törekedniük kell arra, hogy az abban foglalt elveket arányos módon alkalmazzák a harmadik országbeli fióktelepre. Az illetékes hatóságoknak ellenőrizniük kell, hogy a harmadik országbeli fióktelepre vonatkozó stratégia és a kapcsolódó kockázatok különálló értékelése megfelelően dokumentálva van-e, valamint hogy rendelkezésre állnak-e az azt igazoló bizonyítékok, hogy a fióktelep vezetése azokat felülvizsgálta és alaposan ellenőrizte.

506. Az illetékes hatóságoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a harmadik országbeli fióktelep tevékenységeinek hatókörére annak értékelése érdekében, hogy az összhangban áll-e a harmadik országbeli fióktelep letelepedési helye szerinti illetékes hatóság által megadott engedélyben meghatározott területi hatállyal. Figyelmet kell fordítani továbbá minden olyan határon átnyúló üzleti tevékenységre is, amelyet fordított ajánlattétel alapján folytatnak.

507. Az illetékes hatóságoknak mérlegelniük kell, hogy a központi vállalkozásnak a harmadik országbeli fiókteleppel kapcsolatos stratégiai prioritásai milyen hatással vannak annak kockázati profiljára. Figyelmet kell fordítaniuk a harmadik országbeli fióktelep számára kitűzött eredmény- és stratégiai célokra, valamint arra, hogy ezeket támogatják-e a harmadik országbeli fióktelep erőforrás-ellátási és kockázatkezelési képességei. Emellett értékelniük kell a harmadik országbeli fióktelep által nyújtott szolgáltatások és tevékenységek jellegét is, valamint azt, hogy ezek eltérnek-e a tágabb csoport kínálatától, és ha igen, milyen mértékben, valamint hogy ez fokozott kockázatokat eredményez-e, illetve túllépi-e a harmadik országbeli fióktelep számára engedélyezett szolgáltatások és tevékenységek körét, amely nem lehet kiterjedtebb, mint a harmadik országban működő közvetlen központi vállalkozásé. 12.1.3. A belső irányítási rendszer és a kontrollmechanizmusok értékelése

508. Az illetékes hatóságoknak a 2013/36/EU irányelvvel⁵² összhangban az EBA belső irányításról szóló iránymutatásának 5. címét és 7. szakaszát használva iránymutatásként, valamint az alábbi, a harmadik országbeli fióktelepekre vonatkozó sajátos szempontok figyelembevételével kell értékelniük a harmadik országbeli fióktelep irányítási rendszerének megfelelőségét. Az értékelésnek ki kell terjednie az átfogó keretrendszerre, a kockázati kultúrára és a kockázati magatartásra, a javadalmazási politikákra és gyakorlatokra, valamint a belsőkontroll- és kockázatkezelési keretrendszerre, beleértve az ICT-kockázatok és a harmadik felekkel kapcsolatos kockázatok kezelését is.

509. A belső irányítás értékelése során az illetékes hatóságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a harmadik országbeli fióktelep az EBA belső irányításról szóló iránymutatásának 90. bekezdése

• g) pontjában foglalt követelményekkel összhangban rendelkezik-e megfelelő tényleges jelenléttel a tagállamban.

Szervezeti keret

510. Az illetékes hatóságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a harmadik országbeli fióktelep vezetői:

• a. kellő rálátással rendelkeznek-e a fióktelep tevékenységeire és kockázataira, és megfelelően ismerik-e a helyi piacot, valamint az uniós szabályozást és az adott tagállam nemzeti szabályozását;
• b. megfelelő hatáskörrel, tekintéllyel és függetlenséggel rendelkeznek-e, figyelembe véve azt, hogy milyen mértékben jogosultak részt venni a központi vállalkozás által hozott, a fióktelepet érintő döntések meghozatalában;
• c. elegendő időt töltenek-e a tagállamban és a fióktelep létesítményeiben ahhoz, hogy feladataikat hatékonyan ellássák.

511. Amennyiben a harmadik országbeli fióktelep irányítóbizottságot hozott létre, az illetékes hatóságoknak meg kell vizsgálniuk annak szerepét a megfelelő irányítás biztosításában. Ilyen testület hiányában az illetékes hatóságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a harmadik országbeli fióktelep tevékenységeinek és kockázatainak felső vezetés általi felügyeletére megfelelő és arányos alternatív keretrendszer került-e bevezetésre.

Kapcsolat a központi vállalkozással

512. Az illetékes hatóságoknak értékelniük kell a harmadik országbeli fióktelepnek a központi vállalkozással fennálló kapcsolatát, beleértve azt is, hogy a fióktelep hatékonyan beilleszkedik- e a csoportszintű irányítási és kockázatkezelési keretrendszerbe. A következőket kell figyelembe venniük:

• a. a fióktelep központi vállalkozásnak való jelentéstétele biztosítja-e a fióktelep lényeges kockázatainak megfelelő láthatóságát;
• d. a harmadik országbeli fióktelepre vonatkozóan alkalmazott kockázati keretrendszer megfelelően figyelembe veszi-e az EU pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályozását.

513. Amennyiben a harmadik országbeli fióktelep back-to-back vagy csoporton belüli műveleteket végez, az illetékes hatóságoknak ellenőrizniük kell, hogy a fióktelep rendelkezik-e a partner-hitelkockázatának kezelésére szolgáló megfelelő kerettel.

A belső kontrollkeretrendszer és a harmadik felekkel kapcsolatos kockázatkezelés

514. Az illetékes hatóságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a harmadik országbeli fióktelep rendelkezik-e hatékony belsőkontroll-funkciókkal. Az 1. osztályba tartozó harmadik országbeli fióktelepek (és adott esetben a 2013/36/EU irányelv 48g. cikkének (3) bekezdésével összhangban a 2. osztályba tartozó harmadik országbeli fióktelepek) esetében az illetékes hatóságoknak értékelniük kell, hogy a belsőkontroll-funkciók élére olyan vezetők kerültek-e kinevezésre, akik függetlenek és rendelkeznek a 2013/36/EU irányelv 76. cikkének (6) bekezdésében előírt feladat ellátásához szükséges megfelelő képességekkel.

515. Az illetékes hatóságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a harmadik országbeli fióktelep megfelelő átvilágítást és folyamatos felügyeletet gyakorol-e a harmadik fél szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások tekintetében. Ellenőrizniük kell, hogy a harmadik felekkel kötött megállapodásokat – beleértve a csoporton belüli megállapodásokat is – dokumentált szerződések szabályozzák-e, és hogy a harmadik országbeli fióktelep hozzáfér-e minden olyan információhoz, amely a felügyeleti kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges – alvállalkozók igénybevétele esetén is. Az illetékes hatóságoknak meg kell vizsgálniuk a harmadik országbeli fióktelep ICT-kockázatainak kezelését, ideértve azt is, hogy a harmadik országbeli fióktelep megfelelő nyilvántartást vezet-e a harmadik fél szolgáltatóiról – a kritikus vagy fontos funkciókat ellátó alvállalkozók igénybevétele esetén is.

12.1.4. A tőkeellátottság és a likviditási források értékelése

516. Az illetékes hatóságoknak a következőket kell értékelniük:

• a. a harmadik országbeli fióktelep teljesíti-e a 2013/36/EU irányelv 48e. cikkének (1) bekezdésében meghatározott minimális tőkeellátottsági követelményt;
• b. a tőkeellátottságnak egy adott eszközfajtára vagy egy adott földrajzi területről származó eszközökre való koncentrálódása, illetve a tőkeellátottság részét képező eszközök és a harmadik országbeli fióktelep kötelezettségei – különösen a betétek – közötti devizanem-eltérés az eszközök értékének fokozott volatilitásához és a minimumkövetelmény esetleges megsértéséhez vezetne-e;
• c. a tőkeellátottságot elfogadható letéti számlán tartják-e abban a tagállamban, amelyben a harmadik országbeli fióktelep engedélyt kapott, és a tőkeellátottság részét képező eszközök teljesítik-e a 2013/36/EU irányelv 48e. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kritériumokat, valamint a harmadik országbeli fióktelepek számára rendelkezésre álló, a kockázatok vagy veszteségek fedezésére korlátlanul és azonnal felhasználható eszközökről szóló EBA-iránymutatásokban meghatározott feltételeket⁵³ .

517. Az illetékes hatóságoknak értékelniük kell, hogy az intézmény elegendő likvid és meg nem terhelt eszközzel rendelkezik-e a likviditási kockázatok mérsékléséhez, és különösen azt, hogy a fióktelep likvid eszközei a 2013/36/EU irányelv 48f. cikkének (1) bekezdésével összhangban elegendőek-e a likviditáskiáramlások legalább 30 napon át tartó fedezésére. Az 1. osztályba sorolt harmadik országbeli fióktelepek esetében az értékelésnek ki kell terjednie arra is, hogy a fióktelep megfelel-e az ugyanezen cikkben foglalt likviditásfedezeti követelménynek.

518. A tőkeellátottság és a likviditás értékelése során az illetékes hatóságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a harmadik országbeli fióktelep rendelkezik-e olyan dokumentációval, amely alkalmas a minimális tőkeellátottsági és likviditási követelményeknek való megfelelés gyors és pontos ellenőrzésére.

519. Az illetékes hatóságoknak a következőket kell értékelniük:

• a. a harmadik országbeli fióktelep és a központi vállalkozás közötti együttműködés minősége a tőke- és likviditáskezelési döntések terén – ideértve azt is, hogy a fióktelepet milyen mértékben veszik figyelembe a csoport tőke- és likviditástervezési folyamataiban, a nyomon követésben és a stressztesztekben, valamint hogy léteznek-e megfelelő eszkalációs mechanizmusok, amelyek révén a fióktelep haladéktalanul értesítheti a központi vállalkozást a potenciális vagy tényleges tőke- vagy likviditási problémákról;
• b. a csoporton belüli határokon átnyúló finanszírozási megállapodások a 2013/36/EU irányelv 48c. cikke (4) bekezdésének d) pontja szerinti kivétel határain belül maradnak-e, és nem lepleznek-e az engedély területi hatályát megsértő határokon átnyúló üzleti tevékenységeket – például olyan esetekben, amikor egy másik tagállamban letelepedett harmadik országbeli fióktelep csoporton belüli finanszírozásban részesül egy adott eszköz gazdasági kockázataiból és hozamaiból való (teljes vagy részleges) részesedésért cserébe.

12.1.5. A könyvelési szabályok értékelése

520. Az illetékes hatóságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a harmadik országbeli fióktelep megfelelő keretrendszerrel rendelkezik-e a tagállamban könyvelt vagy keletkeztetett eszközök és kötelezettségek – köztük a mérlegen kívüli tételek – kezeléséhez és nyilvántartásához. Az illetékes hatóságoknak ellenőrizniük kell, hogy a harmadik országbeli fióktelep keretrendszere olyan könyvvezetést foglal-e magában, amely a 2013/36/EU irányelv 48h. cikkének (4) bekezdésével összhangban, a szabályozástechnikai standardoknak megfelelően kielégítően dokumentálja a fióktelep által könyvelt vagy keletkeztetett összes eszközt és kötelezettséget, valamint tartalmazza-e a 2013/36/EU irányelv 48h. cikkének megfelelő szabályzatot is. 521. Az illetékes hatóságoknak értékelniük kell, hogy a harmadik országbeli fióktelep által végzett tevékenységek, az általa könyvelt vagy keletkeztetett eszközök és kötelezettségek, illetve a könyvvezetésben azonosított egyéb fedezeti megállapodások összhangban vannak-e a harmadik országbeli fióktelep könyvelési szabályokra vonatkozó szabályzatával és üzleti stratégiájával.

522. Amennyiben a harmadik országbeli fióktelep back-to-back műveletekre vonatkozó könyvelési szabályokat követ, az illetékes hatóságoknak értékelniük kell, hogy a harmadik országbeli fióktelep megfelelően kezeli-e a back-to-back és távoli könyvelési szabályok kockázatait, beleértve a partner-hitelkockázatot, a CVA-kockázatot és a kiegyenlítési kockázatot is.

523. Az illetékes hatóságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a harmadik országbeli fióktelep önállóan kezeli-e eszközeit és kötelezettségeit. Meg kell vizsgálniuk, hogy a harmadik országbeli fióktelep függetlenséget tanúsít-e az új tevékenységek elfogadása terén, többek között a fiók vezetősége által jóváhagyott kockázatvállalási hajlandóság érvényesítése révén. Figyelembe kell venniük, hogy a harmadik országbeli fióktelep megfelelő kontrollmechanizmusokkal és jelentési rendszerrel rendelkezik-e ahhoz, hogy a tényleges vagy tervezett tevékenységek kockázatait önállóan felmérje, és azok alapján intézkedjen. Figyelembe kell venniük, hogy a harmadik országbeli fióktelep keretrendszere megfelelően kezeli-e mind a nyilvántartott tevékenységek prudenciális kockázatait – amennyiben azok hatással vannak a fiók tőke- és likviditási kockázati profiljára –, mind pedig a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokat.

524. Amennyiben a harmadik országbeli fióktelep ugyanazon csoport más fiókjai vagy leányvállalatai számára keletkeztet eszközöket és kötelezettségeket, az illetékes hatóságoknak értékelniük kell, hogy ezekből a megállapodásokból származnak-e bármilyen konkrét kockázatok, ideértve a működési sebezhetőségeket és a jogi korlátokat is.

⁵² EBA/GL/2021/05.

⁵³ EBA/GL/2026/03.

525. A fenti értékelést követően az illetékes hatóságoknak átfogó véleményt kell kialakítaniuk a harmadik országbeli fióktelep legfőbb kockázatairól. E véleménynek tükröződnie kell az átfogó SREP-értékelés éves összefoglalójában, amelyet a 21. táblázatban meghatározott szempontok alapján kiszámított életképességi pontszámnak kell kísérnie. Az éves összefoglalónak tartalmaznia kell az előző 12 hónap során tett felügyeleti megállapításokat is.

Az alábbi táblázat a teljesség igénye nélkül bemutatja azon hitelkockázati alkategóriák felsorolását, amelyeket az illetékes hatóságoknak adott esetben figyelembe kell venniük.

Hitelkockázat- Jogi Értékelési területek Az értékelési területekkel

és árukkal kapcsolatos olyan ügyletek esetén felmerülő kockázat (a repoügyletek, valamint az értékpapír- és árukölcsönzés, illetve az értékpapír- és árukölcsönvétel kivételével), amelyek az esedékességi napját követően is rendezetlenek maradnak Hitelkockázat- Jogi Értékelési területek Az értékelési területekkel

Az alábbi táblázat a teljesség igénye nélkül bemutatja azon piaci kockázati alkategóriák felsorolását, amelyeket az illetékes hatóságoknak adott esetben figyelembe kell venniük.

A piaci kockázatok alkategóriái Jogi hivatkozások/Fogalommeghatározások⁵⁴

⁵⁴ Ebben a táblázatban „a kereskedési könyv alapvető felülvizsgálata (FRTB) előtt” kifejezés az FRTB hatálybalépése előtt alkalmazandó meghatározásra és kezelésre utal. Az „FRTB után” kifejezés az FRTB hatálybalépését követően alkalmazandó fogalommeghatározásokra és megközelítésre utal.

Az alábbi táblázat a teljesség igénye nélkül bemutatja a működési kockázat azon alkategóriáinak felsorolását, amelyeket az illetékes hatóságoknak adott esetben figyelembe kell venniük.

Jogi kockázat A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 52a. pontja

Modellkockázat A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 52b. pontja

Az a kockázat, amely egy pénzügyi szervezet esetében a harmadik fél szolgáltatók vagy azok alvállalkozói által nyújtott Harmadik felekből eredő szolgáltatások igénybevételével kockázat kapcsolatban felmerülhet, ideértve az egyes

(nem ICT) funkciók – többek között kiszervezési megállapodások keretében történő – biztosítását vagy támogatását is (az EBA hamarosan megjelenő iránymutatásai a

harmadik felekből eredő kockázatok megfelelő kezeléséről)

Hitelkockázat (a hitelkockázattal kapcsolatos, de a kockázattal súlyozott A CRR 317. cikkének (5) bekezdése hitelkockázati kitettségben figyelembe nem vett működési kockázati események)

Piaci kockázat (a piaci kockázathoz kapcsolódó A CRR 317. cikkének (6) bekezdése működési kockázati események)

Az alábbi táblázat az IRRBB azon alkategóriáinak nem teljes körű felsorolását mutatja be, amelyeket az illetékes hatóságoknak adott esetben figyelembe kell venniük.

IRRBB-alkategóriák Jogi hivatkozások/Fogalommeghatározások IRRBB-alkategóriák (2. szint) Jogi hivatkozások/Fogalommeghatározások

A transzferárképzési kockázatra vonatkozó P2R-érték meghatározásához össze kell adni az egyes transzferárazási megállapodásokhoz (TPA) kapcsolódó kockázatokhoz tartozó P2R-értékeket, amelyek a jelen iránymutatások 173. bekezdésében említett tranzakciós nyereségelosztási módszeren (TPM) alapulnak. Azokat az egyéb típusú TPA-kat, amelyek hasonló módon lényeges veszteségeket hárítanak át az uniós gazdasági társaságra, hasonló módon kell értékelni. A meghatározott TPM-hez kapcsolódó TPA-ra vonatkozó P2R-t az alábbiak szerint kell meghatározni:

• a) Az intézménynek azonosítania kell azt a portfóliót, amelynek nyereségét és veszteségét a TPA szerint az intézményhez hozzárendelendő összeg meghatározásának alapjául használják.
• b) Az intézménynek i. empirikus bizonyítékok és ii. az árképzési megállapodásban foglalt, a jelen iránymutatások 174. bekezdésének b) pontjában említett fő mutatók alapján meg kell határoznia az azon fő mutatókhoz való saját „m” marginális hozzájárulását, amelyek alapján meghatározásra kerül az eredmények azon része, amelyet a TPA-ban részes szervezetek között fel kell osztani.
• c) Az intézménynek meg kell állapítania az (a) pontban meghatározott portfólióra vonatkozó piaci kockázati tőkekövetelményeket ( C_MRPortfolio ).
• d) A transzferárazási megállapodáshoz kapcsolódó P2R értéke: m × C_MRPortfolio . Az így meghatározott P2R felső korlátját a TPA alapján az intézményhez allokálható maximális veszteség mértéke jelenti.

Egy intézmény számára megadhatja a C_MRPortfolio -t olyan, Unión kívül letelepedett szervezet, amellyel TPA-t kötött. Az adott szervezet a tőkekövetelményeket a letelepedési helye szerinti joghatóságban alkalmazandó, a piaci kockázatra vonatkozó szabályok alapján határozhatja meg. Amennyiben ezek a harmadik országokra vonatkozó rendelkezések olyan 1. pillér szerinti tőkekövetelmény-keretrendszeren alapulnak, amely nem felel meg az (EU) 575/2013 rendeletnek megfelelően az EU-ban bevezetett, a piaci kockázatra vonatkozó 1. pillér szerinti tőkekövetelmény-keretrendszernek, az illetékes hatóságoknak a követelményt a 1,5-szeresére kell emelniük. Az illetékes hatóságok csökkenthetik vagy növelhetik ezt a szorzót annak érdekében, hogy az tükrözze az EU és a harmadik ország piaci kockázati szabályai közötti különbségek lényegességét.

Az illetékes hatóságok a transzferárképzési megállapodásra vonatkozó P2R-t az e melléklet első bekezdésével összhangban kapott értéknél alacsonyabb szinten is megállapíthatják, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

• a. az adott TPA összefüggésében az értékelés szerint az intézmény viseli és kezeli a transzferárazási megállapodás alapjául szolgáló portfólióhoz kapcsolódó piaci kockázat nagy részét;
• b. a könyvelési modell lehetővé teszi, hogy az intézmény a kereskedési könyvi veszteségeit a transzferárazási megállapodásban részt vevő más szervezetekhez is hozzárendelheti;
• c. az intézmény megfelelő bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy az a) pont értelmében a TPA-hoz a legfőbb hozzájárulóként betöltött szerepére tekintettel a TPA hatálya alá tartozó pozíciókkal kapcsolatos piaci kockázatra vonatkozó tőkekövetelmények már fedezik a TPA-ból eredő potenciális veszteségeket.