A BIZOTTSÁG (EU) 2024/1085 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2024. március 13.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a piaci kockázati belső modellek alkalmazási követelményeinek való intézményi megfelelés illetékes hatóságok általi ellenőrzését szolgáló értékelési módszertanra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

(1)

Az intézmények csak akkor használhatnak belső modelleket a piaci kockázat tekintetében, ha megfelelnek az 575/2013/EU rendeletben meghatározott követelményeknek. Az intézményeknek nemcsak akkor kell megfelelniük ezeknek a követelményeknek, amikor engedélyt kérnek e belső modellek használatára, hanem azok használatakor és lényeges kiterjesztésének vagy módosításának kérelmezésekor is. Ezért helyénvaló előírni, hogy az illetékes hatóságok az említett szakaszok mindegyikében azonos kritériumok és azonos értékelési módszer alkalmazásával ellenőrizzék az intézmények említett követelményeknek való megfelelését. A hatékonyság növelése és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében azonban indokolt, hogy az illetékes hatóságok a megfelelés értékelésekor ne értékeljék újra azokat az engedélyeket, amelyeket az intézmények már korábban megkaptak az alternatív belső modellek használatára. Ehelyett csak az érintett értékelés szempontjából releváns szabályoknak való megfelelést kell értékelni, minden esetben felhasználva a korábbi értékelések következtetéseit.

(2)

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézmények folyamatosan megfeleljenek az 575/2013/EU rendeletben meghatározott követelményeknek, az illetékes hatóságoknak értékelniük kell az intézmények által alkalmazott megoldások, rendszerek és módszerek általános minőségét, és az intézményeket kérniük kell azok folyamatos javítására és a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra.

(3)

A felügyeleti gyakorlatok különböző joghatóságok közötti harmonizációjának és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében az illetékes hatóságoknak az előírt értékelési technikákkal kell értékelniük azt, hogy az intézmények megfelelnek-e az 575/2013/EU rendeletben meghatározott követelményeknek. Biztosítani kell azonban, hogy az illetékes hatóságok figyelembe vehessék az intézmények struktúrájának és üzleti modelljének jellegét, méretét és összetettségét, az alternatív belső modellek összetettségét, az e modellek hatókörébe tartozó pénzügyi termékek jellegét, az érintett intézmény által szolgáltatott információk minőségét és a rendelkezésükre álló erőforrásokat. Az illetékes hatóságok számára ezért bizonyos mérlegelési jogkört kell biztosítani annak értékelésekor, hogy egy intézmény megfelel-e az 575/2013/EU rendeletben meghatározott követelményeknek, lehetővé téve számukra, hogy kiegészítő ellenőrzéseket végezzenek, és hogy a legmegfelelőbb módszereket alkalmazzák az egyes követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére. Továbbá a kereskedési tevékenységek tárgyát képező pénzügyi termékek széles körére tekintettel, annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok arányos módon végezhessék el az értékelést, növekvő összetettségi szint szerint meg kell határozni a pénzügyi termékek azon kategóriáit, amelyek alapján az illetékes hatóságoknak el kell végezniük az értékelést.

(4)

Annak érdekében, hogy az alternatív belső modell házon belüli kellő ismerete – a kiszervezett műveletek tekintetében is – biztosított legyen, elő kell írni, hogy a belső modellhez kapcsolódó összes kulcsfontosságú feladatot, tevékenységet vagy funkciót az 575/2013/EU rendelet 325bi. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett kockázatellenőrzési részleg végezze el, akkor is, ha egyes kockázati eszközöket, informatikai rendszereket és kockázatkezelési megoldásokat kiszerveznek. Ugyanezen okokból az említett szabályoknak azt is elő kell írniuk, hogy a kockázatellenőrzési részleg minden kiszervezett megoldás esetében hajtson végre megfelelő kontrollokat és végezzen minőségi és validálási teszteket, hogy minden esetben rendelkezésre álljon e kontrollok és tesztek teljes dokumentációja, és hogy az illetékes hatóságok a harmadik fél szolgáltatótól beszerzett eszközöket és informatikai megoldásokat hasonló módon értékeljék, mint a teljes mértékben belső folyamatok útján kifejlesztetteket.

(5)

Az irányítási és működési szempontok központi szerepet játszanak az alternatív belső modell megfelelő működésében. Az annak ellenőrzésére szolgáló módszertannak, hogy az intézmény megfelel-e az 575/2013/EU rendeletben meghatározott követelményeknek (a továbbiakban: értékelési módszertan), átfogóan értékelnie kell ezért az irányítási és működési szempontokat, beleértve a kereskedési részlegek felépítését, a felső vezetés és a vezető testület szerepét, a kockázatellenőrzési részleget, valamint magának az alternatív belső modellnek a független felülvizsgálatát.

(6)

Az irányítási szempontokra vonatkozó értékelési módszertannak figyelembe kell vennie, hogy az alternatív belső modellen alapuló módszer alkalmazására engedélyt kérő intézmények közül egyesek már az 575/2013/EU rendeletnek az (EU) 2019/876 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) általi módosítása előtt jóváhagyást kaptak arra, hogy a piaci kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmények kiszámításához belső modellt alkalmazzanak. Az (EU) 2019/876 rendelet módosítása által nem érintett szempontok esetében ezért olyan értékelési szabályokat kell megállapítani, amelyek hasonlóak a korábban megállapítottakhoz, az említett rendelettel bevezetett új rendelkezések – többek között az 575/2013/EU rendelet 104b. cikkében meghatározott, kereskedési részlegre vonatkozó követelmények – esetében pedig új szabályokat kell bevezetni.

(7)

Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok értékelni tudják az alternatív belső modellek validálására és felülvizsgálatára vonatkozó követelményeknek való megfelelést, az intézményeknek legalább évente el kell végezniük a modell belső validálását. A kezdeti validálásnak le kell fednie a belső modellben használt összes módszertant, de a személyzeti és erőforrás-korlátokra tekintettel helyénvaló előírni, hogy az éves validálás csak a korábbi belső validálások vagy a korábbi belső ellenőrzési felülvizsgálatok során feltárt fő kérdésekre, valamint az alternatív belső modellben bevezetett változásokra vagy új módszertanokra összpontosítson.

(8)

A kereskedési tevékenységek és a pénzügyi piacok folyamatosan és gyorsan változnak. Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok figyelembe vehessék ezeket a fejleményeket annak értékelésekor, hogy az intézmények megfelelnek-e az 575/2013/EU rendeletben meghatározott követelményeknek, az értékelési módszertannak minőségi és eljárási szabványokat kell tartalmaznia az új pénzügyi eszközök és termékek intézmény általi hivatalos jóváhagyására és kereskedési célú bevezetésére vonatkozóan. Az újtermék-jóváhagyási szabályok formalizálása érdekében standardokkal kell biztosítani, hogy az olyan új pénzügyi eszközök és termékek bevezetése, amelyek új kockázati tényezők figyelembevételét vagy módszertani változtatásokat tehetnek szükségessé a belső kockázatmérési modellekben, teljes mértékben összeegyeztethető legyen az átfogó ellenőrzés és validálás céljával.

(9)

Az adatok minősége, valamint a kockázatbecslésnek és a piaci kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmények kiszámításának a pontossága nagymértékben függ az e célokra használt informatikai rendszerek megbízhatóságától. Hasonlóképpen a kockázatkezelési folyamatoknak és a piaci kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmények kiszámításának a folytonossága és következetessége csak akkor biztosítható, ha az e célokra használt informatikai rendszerek védettek, biztonságosak és megbízhatóak, és az informatikai infrastruktúra kellően szilárd. Ezért a piaci kockázati belső modellek értékelésekor az illetékes hatóságoknak ellenőrizniük kell az intézmény informatikai rendszereinek megbízhatóságát és a belső modellekhez használt informatikai infrastruktúra szilárdságát is.

(10)

Az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1b. fejezetében meghatározott új piaci kockázati keretrendszer egyik újdonsága a szavatolótőke-követelményeknek a várható többletveszteség-mértékek alapján történő meghatározása. Biztosítani kell, hogy az intézmények aktívan ellenőrizzék e számadatok pontosságát. Ezért helyénvaló előírni az intézmények számára, hogy az 575/2013/EU rendelet 325bj. cikkében előírt belső utótesztelési program részeként közvetlenül teszteljék várható többletveszteség-mértékeiket. Mivel a piaci szereplők körében még nem jött létre egy általánosan elfogadott módszertan a várható többletveszteség-mérték utótesztelésére, nem indokolt előírni egy konkrét módszertan alkalmazását, és az intézmények számára lehetővé kell tenni, hogy az említett rendelet 325bi. cikkében meghatározott minőségi követelményekkel összhangban figyelembe vegyék az új technikák megjelenését és a bevált gyakorlatokat.

(11)

Egy belső kockázatmérési modell tekintetében csak akkor tekinthető úgy, hogy azt az 575/2013/EU rendelet 325bi. cikkének (1) bekezdésével említettek szerint a modell integritását megőrizve alkalmazzák, ha minden szabályozási követelmény teljesül. Emellett az uniós jog a bázeli reformok több építőelemét felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján hajtja végre, például az (EU) 2022/2058 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3), az (EU) 2022/2059 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4), az (EU) 2022/2060 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (5), az (EU) 2023/1577 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (6), az (EU) 2023/1578 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (7) és az (EU) 2024/397 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (8) útján. Ebből következik, hogy az illetékes hatóságoknak az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok figyelembevételével kell mérlegelniük, hogy az intézmények megfelelnek-e az 575/2013/EU rendeletben meghatározott követelményeknek. A piaci kockázati belső modellek megfelelőségének átfogó értékelése érdekében meg kell határozni azokat a technikákat, amelyekkel az illetékes hatóságok értékelni tudják, hogy az intézmények megfelelnek-e mind az 575/2013/EU rendeletben, mind az említett felhatalmazáson alapuló rendeletekben meghatározott szempontoknak. Ezért az illetékes hatóságoknak meg kell vizsgálniuk az intézmények által benyújtandó konkrét dokumentumokat.

(12)

Az utótesztelésre és az eredményvizsgálatra vonatkozó követelmények szilárd alapot biztosítanak a belső kockázatértékelési modell teljesítményének kritikus nyomon követéséhez. E tesztek eredményeinek hasznosításához értékelési szabályokat kell megállapítani. Az utóteszteléssel kapcsolatban biztosítani kell, hogy a modell potenciális gyengeségeinek azonosítása érdekében sor kerüljön a túllépések kritikus elemzésére, és hogy az intézmények nyomon kövessék, hogy a portfóliók értékében bekövetkező változások modellezhető vagy nem modellezhető kockázati tényezőkre vezethetők-e vissza. Ezen túlmenően az illetékes hatóságoknak az eredményvizsgálati teszt eredményeinek fényében értékelniük kell az intézmény által alkalmazott árazó függvények pontosságát, mivel az elengedhetetlen a szavatolótőke-követelmények megbízható kiszámításához.

(13)

Az 575/2013/EU rendelet 325bh. cikkében meghatározott követelmények következetes alkalmazásának biztosítása érdekében részletesebben meg kell határozni azokat. Azt, hogy az intézmények megfelelnek-e az említett követelményeknek, az 575/2013/EU rendelet 325bd. cikkének 2. táblázatában említett tág kockázatitényező-kategóriák alapján kell értékelni. Ezért e kategóriák mindegyikére vonatkozóan elő kell írni, hogy az illetékes hatóságoknak miként kell értékelniük a báziskockázat figyelembevételét és azt, hogy a belső kockázatmérési modell megbízhatóan kezeli-e a görbéket és felületeket.

(14)

A pénzügyi piacok gyorsan változó és átalakuló jellege miatt a megbízhatatlan, pontatlan, hiányos vagy elavult adatok hibákhoz vezetnek a kockázatok becslésekor és a szavatolótőke-követelmények kiszámításakor, többek között a piaci kockázati modellek esetében is. Az intézmény kockázatkezelési folyamataival összefüggésben az említett hibás adatok rossz vezetői döntéseket is eredményezhetnek. Következésképpen az adatok megbízhatóságának és magas minőségének, valamint a belső folyamatokban és a szavatolótőke-követelmények kiszámítására szolgáló folyamatokban való megfelelő felhasználásának biztosítása érdekében megfelelően dokumentálni kell az adatok gyűjtésének és tárolásának módját, valamint az alkalmazott adatgyűjtési és -tárolási eljárásokat, beleértve a napi adatok jellemzőinek, minőség-ellenőrzéseinek, automatikus szűrőinek és konkrét forrásainak teljeskörű leírását. Az illetékes hatóságoknak ezért a piaci kockázati belső modellek értékelésekor különös figyelmet kell fordítaniuk a modellezési célokra felhasznált adatok minőségére és megbízhatóságára, valamint az e minőség és megbízhatóság fenntartása érdekében alkalmazott folyamatokra.

(15)

A szavatolótőke-követelmények megfelelő kiszámításának biztosítása érdekében az illetékes hatóságoknak az adatok általános minőségének értékelésekor értékelniük kell, hogy az intézmény által a helyettesítő idősorokra alkalmazott módszer megalapozott-e. Az értékelési módszertannak ezért biztosítania kell annak ellenőrzését, hogy teljesüljenek az 575/2013/EU rendeletben a helyettesítő értékek használatára vonatkozóan meghatározott követelmények. Az említett értékelési módszertannak adott esetben különböző szabályokat kell alkalmaznia, attól függően, hogy a helyettesítő értéket tartalmazó idősort olyan kockázati tényezőre alkalmazzák-e, amely átment a modellezhetőségi értékelésen, vagy olyan kockázati tényezőhöz, amely nem.

(16)

A nemteljesítési kockázatra vonatkozó belső modell és különösen az 575/2013/EU rendelet 325bn., 325bo. és 325bp. cikke tekintetében az értékelési módszertannak biztosítania kell, hogy a szóban forgó kockázati modellek pontos eredményekhez vezessenek. Az értékelési módszertanban megállapított szabályoknak ezért le kell fedniük az említett modellek kimenetelét befolyásoló összes szempontot, beleértve az e modellek által lefedett pozíciók körét, a nemteljesítési valószínűségekre és a nemteljesítéskori veszteségrátákra vonatkozó becsléseket, a kibocsátók nemteljesítésének szimulálására szolgáló szisztematikus kockázati tényezők kiválasztását, valamint az intézmény által alkalmazott összes modellezési feltételezést, ideértve a több kibocsátó nemteljesítésének szimulálásakor használt kopulafüggvény-feltételezéseket is.

(17)

Az éghajlatváltozásból és a tágabb környezetvédelmi kérdésekből eredő kockázatok – amelyek várhatóan egyre inkább fokozódnak – megváltoztatják a pénzügyi szektor kockázati helyzetét. Az illetékes hatóságoknak e kockázati tényezők fontosságára tekintettel meg kell győződniük arról, hogy az intézmények figyelembe veszik a szóban forgó kockázati tényezőket az 575/2013/EU rendelet 325bi. cikke (1) bekezdésének g) pontjában említett stressztesztelési programjaikban. Ezzel összefüggésben az intézmények már tettek lépéseket annak érdekében, hogy a környezeti kockázatokat beépítsék a stressztesztelési programjaikba. Annak biztosítása érdekében azonban, hogy az intézményeknek elegendő idejük legyen arra, hogy a szóban forgó kockázatokat teljes mértékben tükrözzék a stressztesztelési programjaikban, az illetékes hatóságoknak csak 2025. január 1-jétől kell értékelniük, hogy az intézmények megfelelnek-e az éghajlatváltozással és a tágabb környezetvédelmi szempontokkal kapcsolatos követelményeknek. Hasonlóképpen, a feladat összetettségére tekintettel több időt kell adni az intézményeknek a várható többletveszteséggel kapcsolatos közvetlen utótesztelés végrehajtására, mielőtt az illetékes hatóságok értékelnék az intézmények megfelelését ezen a területen. Ezért az ezen értékelésre vonatkozó szabályok alkalmazásának kezdőnapját 2026. január 1-jében kell megállapítani.

(18)

Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(19)

Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációt folytatott az ezen rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezzel összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, és kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 37. cikke alapján létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport tanácsát,